A Medián március második felében készült felmérése szerint a kormánypárt nemhogy gyengült volna (mint azt a hódmezővásárhelyi fiaskója után sokan feltételezték), de még erősödött is: két héttel a voksolás előtt a szavazókorú népesség 41 százalékát, a választani tudó szavazók 53 százalékát tudhatja maga mögött. Ha csak a „nyers” adatokat vennénk figyelembe, még nagyobb lenne a kormánypárt fölénye, ám a Medián kutatói az elemzésben a kérdőíves interjútól elzárkózó választópolgárok szándékait is figyelembe vették.

A végső előrejelzéshez a felmérésben kapott százalékokon túl ugyanis számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává vált gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek számottevő része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség, legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely bő egy évtizeddel ezelőtt még ritkán érte el a 30 százalékot, négy éve 40 százalék körül volt, mostanában az 50 százalékot is meghaladja.

A megnövekedett részvételi kedv nem az ellenzék esélyeit javította

A választások közeledtével viszont meredeken nőtt a szavazási hajlandóság: a válaszadók 66 százaléka mondta, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni, ami három hét alatt 6 százalékpontnyi növekedés. A részvételi kedvet nehéz megbecsülni, annál is inkább, mert a Fidesz fölénye miatt a választás sokak szemében lefutott meccsnek tűnhet. Az azonban látszik, hogy a mozgósítás különösen a falvakban volt hatásos: a községekben élők körében március eleje óta 54-ről 68 százalékra nőtt a „biztos” szavazók aránya. A megnövekedett részvételi kedv – a várakozásokkal ellentétben – nem az ellenzék esélyeit javította: épp a falusiak körében 39-ről 48 százalékra nőtt a Fidesz-szavazók aránya.

A valós részvételi arányon túl számos más kérdés is nyitva áll. A Jobbik parlamentbe jutása biztosra vehető (a válaszadók négyötöde is a bejutó pártok között nevezte meg), ám a támogatottsága január óta némileg csökkenő tendenciát mutat, és az eredménye akár el is maradhat a 2014-estől. Az MSZP–Párbeszéd szövetség bejutása is viszonylag biztosnak tűnik, bár a közös lista miatt a 10 százalékos küszöböt kell átugrania. Az LMP a „rejtőzködők” köréből is számíthat szavazatokra – az ismeretlen pártpreferenciájú „biztos” szavazók közül minden ötödik adná a voksát közepesnél nagyobb valószínűséggel a zöldpártra. A Medián a DK bejutását is valószínűsíti, bár Gyurcsány Ferenc pártja a kampányban nem tudta erősíteni a pozícióját.

Javult a lakossági közhangulat

Az általános politikai klíma viszont inkább a kormánynak kedvez. Választási kampányidőszakban általános jelenség ugyan a lakossági közhangulat javulása, mégis feltűnő, hogy 2010 ősze óta most először kerültek többségbe azok, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (50 százalék), és mindössze három hét alatt 48-ról 55 százalékra nőtt azok aránya, akik jónak értékelik a kormány teljesítményét, ráadásul a teljes szavazókorú népesség körében Orbán Viktor személyes népszerűsége is pontosan ugyanilyen arányban javult.

A felmérést 2018. március 23-a és 27-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.