Nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárokat!

Tavaly volt olyan szak, ahová csak százszázalékos teljesítménnyel, pontveszteség nélkül lehetett csak bejutni. A Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára csak azokat vették fel, akik elérték a maximális 500 pontot.

Ez a ponthatár nem tekinthető meglepőnek, mert a pénzügy és számvitel szakokra a jelentkezőknek minden évben csak nagyon magas pontszámokkal van esélye bekerülni. A 2016-os év rekordlistáján a második és harmadik helyen is pénzügy és számvitel szakok vannak, a Kaposvári Egyetemen 492 pontra volt szükség, a BGE zalaegerszegi campusán 491-re a bejutáshoz.

Vannak ennél lényegesen gyengébb eredménnyel is „bevehető” szakok, de aki 280 pontnál kevesebbet szerez, egyik felsőoktatási intézménybe sem juthat be. 2016-ban az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 volt az a minimális pontszám, amelyet minden jelentkezőnek el kell érnie.

Ha valaki azonban épp csak ezt a minimumot teljesített, csak kevés helyen volt esélye. A 280 pont általában kisebb főiskolákon és kevésbé népszerűbb szakokon lehet elegendő, de ott sem biztosan. Az adott szak ponthatára ugyanis annak a jelentkezőnek a pontszáma, aki utolsóként fért be a szakra a létszámkeret alapján.

Idén kevesebben jelentkeztek, mint tavaly.

Az idén felvételizők létszámának megítélése – ami közel 106 ezer fő – attól függ, melyik korábbi évvel hasonlítjuk össze – mondta az M1-en Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. Tavaly megugrott a felsőoktatásba jelentkezők száma – 2016-ban 111 ezren felvételiztek, ötezerrel többen, mint egy évvel azelőtt. A szervezet tisztségviselője megjegyezte, tavaly vált ingyenessé a felsőoktatási felvételi eljárás, de nem tudni, hogy ez okozta-e a 2016-os növekedést.

A múlt évhez képest tehát idén csökkent a létszám, a két évvel ezelőttivel azonban nagyjából megegyezik a mostani adat, a 2013-ashoz képest pedig kifejezetten jónak számít – akkor 95 ezren jelentkeztek. Főleg akkor tekinthető kedvezőnek a 106 ezres létszám, ha figyelembe vesszük, hogy az érettségizők száma évek óta erősen csökken. Igaz, a felsőoktatás iránt érdeklődők száma nem esik vissza, mert már nem csak érettségizők, hanem felnőttek is gyakran döntenek úgy, hogy továbbtanulnak, más szakmát sajátítanak el– tette hozzá az elnökhelyettes.

Stéger Csilla szerint összességében elmondható, hogy a fiatalok csökkenő száma mellett, a nagyjából 105 ezer körül stagnáló felvételiző-szám pozitív eredmény.

Az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás során 105 868-an nyújtottak be érvényes jelentkezést a magyarországi felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések valamelyikére.  A jelentkezők 15 százaléka egyetlen képzést, hasonló arányuk (17 százalék) két képzést, legnagyobb csoportja, 39 százaléka pedig három képzést jelölt meg. Négy vagy ennél több képzést 29 százalékuk jelölt meg. A megjelölt képzések száma átlagosan 3,3, ami megegyezik a 2016-os értékkel.

A jelentkezők döntő többsége, mintegy kétharmada (67 százalék) alapképzést írt be első helyként. A jelentkezők (a meghirdetett képzések nagyon alacsony számának megfelelően) mintegy 5 százaléka a felsőoktatási szakképzést, 11 százaléka az osztatlan mesterképzést, 17 százaléka a mesterképzést választotta első helyen. A képzési területek között a gazdaságtudományok, a pedagógusképzés és a műszaki képzési területek voltak a legnépszerűbbek.

Minden felvételi eljárásban vannak idős jelentkezők, idén egy 75 éves személy a rekorder. A pontokat a magasabb korú jelentkezőknél is az érettségi alapján számítják. Mivel ők nem tudtak még emelt szintű érettségit tenni, közép szintűnek tekintik a középiskolát lezáró vizsgájukat. Az ötös érdemjegyek 100, a négyesek 80 százaléknak felelnek meg, és így tovább.

A felsőoktatásba ma már csak az érettségi alapján számított pontokkal lehet bejutni, tehát az érettségi maga a felvételi is, kivéve a művészeti szakokat, amelyeken továbbra is van külön felvételi.

Ha egy intézménybe, például orvosi egyetemre csak emelt szintű érettségivel lehet bejutni, és valaki egy régi középiskolai végzettséggel úgy döntene, hogy ezt a szakmát választja, akkor két tárgyból emelt szintű érettségit kell tennie, illetve az adott egyetemen felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tehet – mondta el Stéger Csilla.