A kilátóról képeslap készült, s előkerült egy olyan feliratos is, amely szerint „építetett 1906. október 15., lebontatott 1907. július 15.” Tervezője, kivitelezője nem ismert, csupán annyit tudunk, hogy miskolci ácsok gyors munkája volt. Feladatát teljesítette, hiszen a hamvak érkezése előtt már zászlókkal feldíszítve, fényárban úszott. A várost is kivilágították, hiszen a megyéből összehívottakkal együtt mintegy 15.000 ember tolongott az utcán és a pályaudvar környékén. Az éjszaka okán fénykép nem készült Miskolcon, csak a helyi újság számolt be részletesen az eseményekről.

A veszélyes építményt aztán a következő évben lebontották, de mindenki szükségét érezte annak, hogy közadakozásból egy komoly építmény készüljön az Avastetőre. A város felkérésére 1914-ben Lux Kálmán (a Palotaszálló későbbi tervezője), aki akkor az avasi templom restaurálási tervein dolgozott, bemutatta elképzeléseit Nagy Ferenc polgármesternek. 1918-ban pedig Rácz György foglalta végrendeletébe a kilátó megépítésének finanszírozását. 1921-ben már arról írt a sajtó, hogy a háború után, akik Miskolcon telepedtek le, már azt sem tudták, „mi volt a Rákóczi torony”. A miskolciak viszont tudták, s Szeghalmy Bálint tervei alapján Demes Béla közreműködésével 1934-re elkészült az új kilátó. Miskolc önálló törvényhatósággá nyílvánításának ekkor ünnepelte negyedszázados évfordulóját. Az első Miskolci Héten avatták fel Lévay József szobrát és az Országzászlót a Népkertben. Amatőr fényképek és hivatalos képeslapok őrzik az Avas „hegy” jelképét, amelynek 32 éves történetéhez legendák sokasága fűzödik. 1943-ban tűz pusztította, de még helyreállítható volt. 1956-ban viszont teljesen leégett, s hogy mennyire Rákóczihoz kötődött, jól mutatja, hogy a romok környékén esténként még felhangzott a tárogató.

1963. augusztus 20-án aztán felavatták a 72 méter magas „tv-tornyot”, hatalmas teraszával és 200 személyes presszójával. Hófer Miklós és Vörös György különleges építészeti alkotása ma már műemlék.  60 méter feletti része 45 centimétert is kilenghet, ha pedig csak egyik oldalát tűzi a Nap, 15 centimétert is „dőlhet” a kilátó-torony.