Jelenleg 27 akkreditált klaszter működik Magyarországon, melyek közel 1000 tagot tömörítenek. Az egy-egy iparágban szerveződött klaszterek tagjainak többsége vállalkozás, de megtalálhatók bennük kamarák, egyetemek, kutatóintézetek, és önkormányzatok is. Miskolcon két akkreditált klaszter található, melyek összesen 117 taggal rendelkeznek. Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter 2007-ben alakult Miskolcon, összefogva a régió informatikai vállalkozásait és hídképző szerepet betöltve a térség tudományos központjai és a piac informatikai szereplői között. Támogatja a képzési struktúrák fejlesztését, a munkaerő utánpótlás szervezetését és a fiatalok vállalkozóvá válását.

A NOHAC Észak-magyarországi Autóipari Klaszter, miskolci székhellyel 2006 óta segíti a régió vállalkozásait a beszállítói kapcsolatok erősítésében a hazai és külföldi autógyárakkal. A tagok többsége fém- és műanyag megmunkáló vállalkozás, de találhatóak köztük tervezőirodák, és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások is.

A miskolci City Hotelben rendezett Klasztermenedzser Klub találkozón a tagok tapasztalatot cseréltek, és legjobb gyakorlataikat is ismertették egymással. Köszöntőt mondott Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium gazdaságfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

Kiemelte, a magyar klaszterpolitika majd húsz évét három szakaszra lehet bontani. Az első szakasz – a kétezres években - a kezdeti lépések korszaka volt, ekkor alakultak meg az első, jellemzően regionális klaszterek. A második, 2008-2015 közötti szakaszban terjedt el a klaszterjelenség Magyarországon. Ekkor az állami támogatások révén mintegy kétszáz klaszter kapta meg a lehetőséget a hálózati működéshez, számos innováció és újítás került piaci bevezetésre a gyógyszeripar, a mechatronika és az informatika területén.

- Jelenleg a harmadik szakasznál tartunk, amit úgy nevezhetnénk, hogy a kiválóság és a specializáció időszaka. A klasztertámogatásban korábban volt egy 4-5 éves finanszírozási rész. A klaszterek egy része ezt negatívan élte meg, de számos pozitív folyamat is megindult ennek hatására – hangsúlyozta Greinstetter Balázs.

Hozzátette, a klasztereknek át kellett állítaniuk a működési modelljüket, eldönteniük, hogyan tudnak saját lábukra állni. A kényszer hatására a helyzet számos jó választ szült. Voltak, akik erőteljesebben fordultak a nemzetközi piacok felé, voltak, akik új szolgáltatásokat vezettek be. Egyre több klaszter kapcsolódik be a duális képzésbe, vagy akár folytatják a kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységüket. A folyamat mozgatórugója az volt, hogy a klaszterek a tagjaik felé fordultak – hangoztatta a helyettes államtitkár.