A cickányszerű, kihalt teremtményeket azonosító tudósok szerint ezek a legrégibb kövületek, amelyek vitathatatlanul olyan emlősök maradványai, melynek családfájához az ember is tartozik. A lelet korát 145 millió évesre becsülték. Az ősi emlősök kicsi, szőrös állatok voltak, valószínűleg éjszakai életet éltek.

Egyikük talán a föld alatt élt és rovarokat evett, a nagyobb testű növényekkel is táplálkozhatott a Portsmouthi Egyetem tudósai szerint, akik a kövületeket elemezték. A megkövesedett fogak fejlett fogazatra vallanak, mellyel tépni, zúzni is lehetett a táplálékot.

- Igen elhasználtnak is tűnnek a fogak, ami arra utal, hogy fajukhoz képest hosszú életet éltek a gazdáik - mondta Steve Sweetman, a kutatók egyike.

A kövületeket Grant Smith egyetemi hallgató fedezte fel, aki diplomamunkájához gyűjtögetett kőzetmintákat a Swanage közeli Durlston-öbölben, a Jurassic-part nevű világörökségi helyszínen, amikor olyan fogakra lett figyelmes, amilyeneket ilyen korú sziklákban még sosem látott.

- A Jurassic-part újra és újra meglepetésekkel szolgál nekünk. Úgy vélem, a felfedezések sora nem ért itt véget - tette hozzá Dave Martill professzor, a projekt vezetője. A megtalált fosszíliákat bezáró üledékréteg a jura és kréta kor határán keletkezett.

A két felfedezett faj közül az egyik a Durlstotherium newmaninevet kapta a lelőhelyhez közeli kocsma tulajdonosáról, Charlie Newmanről, aki maga is lelkes kövületvadász. A másik fajt Durlstodon ensominak nevezték Paul Ensom helyi paleontológusról. Az eredményeket az Acta Paleontologica Polonica tette közzé.

Nemrég Kínában olyan kövületeket fedeztek fel, amelyek alapján a legkorábbi emlősök megjelenését még korábbra, 160 millió évvel ezelőttre tennék, ám ezt molekuláris vizsgálatok eredményei vitássá teszik.