Demeter Ervin köszöntőjében úgy fogalmazott, „ma szimbolikusan a legnehezebb sorsú nemzetrészünkkel, a kárpátaljai magyarsággal együtt emlékezünk”. A kormánymegbízott rámutatott ugyanakkor: „náluk egyértelmű, hogy a forradalom örökösének és magyarnak lenni egy és ugyanaz”. A kárpátaljai magyarság döntő többsége együtt érzett az anyaországi forradalmárokkal, tette hozzá.

– Az ott élők számára is a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás, a szabadság mellett való kiállás jelképe lett a forradalom – hangsúlyozta, elmondva azt is, hogy sokan szöktek át a határon, hogy segítsék sikerre vinni a forradalmat, vagy otthon maradva fejezték ki szolidaritásukat, amire büntetéssel – börtönbe zárással egyebek mellett – válaszolt a hatalom.

– 1956 hősei beverték az első szöget a kommunizmus koporsójába. A rendszer ekkor dőlt össze, bár a hatalmuk még évtizedekig megmaradt. 56 októbere után már nem lehetett úgy folytatni azt a típusú elnyomást, mint a forradalom előtt – mutatott rá a kormánymegbízott, hozzátéve: köszönettel tartozunk a hősöknek hazaszeretetükért, tiszta, áldozatos küzdelmükért.

– 56 öröksége erkölcsi, politikai és átfogó nemzeti örökségünk; olyan szellemi és erkölcsi tőkéje a magyar nemzetnek, amelynek be kell vonulnia a nemzeti mitológiába, oda, ahonnan mindig, a legnehezebb időkben is erőt meríthetünk – zárta köszöntőjét Demeter Ervin.

A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója annak a véleményének adott hangot, hogy 56 októbere két fontos üzenetet hordoz: mindenekelőtt azt, hogy „a megcsonkított Magyarország a totális diktatúra szorításában össze tudta szedni az erőt ahhoz, hogy kiegyenesítse a gerincét, felemelje a fejét, és szembeforduljon a világ leghatalmasabb zsarnokával”. Szabó Árpád hozzátette: 62 évvel ezelőtt a magyarság bebizonyította, hogy szabadság, méltóság nélkül nem akar élni; hogy a félelemnél erősebb a rend és az igazság iránti vágya.

A másik üzenet – folytatta az intézményigazgató – talán még fontosabb a mai fiatalság számára: az összetartozás érzése, minden ember a testvérének érezte a másikat, és Dávid legyőzte Góliátot.

– Büszkén gondolhatunk elődeinkre, akik hittek abban, hogy a reménytelennek látszó helyzetben is merni kell lépni, merni kell vállalni a kockázatot – fogalmazott Szabó Árpád, hozzátéve: Kárpátalján is reménykedve figyelték akkor a magyarországi eseményeket, a lelkesedés magával ragadta őket is.

– Ma már tudjuk, hogy 56 hőseinek, mártírjainak áldozata nem volt hiábavaló, a magyar nemzet forradalma kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A változás, ha akkor még láthatatlanul is, de elkezdődött – mondta el az igazgató.

Szabó Árpád szerint ma ismét Magyarországra figyel a világ, arra az országra, amely „ismét szembefordult egy magánál sokkal hatalmasabb erővel”.

– Megint várakozással figyeljük, sikerül-e az örök emberi értékek útjára visszatéríteni Európa szekerét; sikerül-e elérni, hogy a nemzetek megélhessék saját sorsukat, hogy mindenki megmaradhasson olyannak, amilyennek Isten teremtette – húzta alá.

Az ünnepi beszédeket követő műsorról a 8kor Színház társulata, valamint a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium diákjai gondoskodtak.