Mint Madarász Tamás projektmenedzser ismertette, a projekt célkitűzése az volt, hogy a Miskolci Egyetem és Miskolc városvezetése összefogva, kijelölt kutatási tudományterületeken – így a járműipar és a gépipar, az informatika és az elektronika, valamint a környezetipar és az energetika területén – ösztönözze és élénkítse az innovációra épülő gazdaságfejlesztést.

A vállalati partnerek fejlesztési igényeket fogalmaztak meg, majd az egyetem kutatói bekapcsolódtak a kutatási programokba. Olyan kutatás-fejlesztési (K+F) elképzeléseket dolgoztak ki, amelyekkel jó eséllyel pályázhatnak az év második felében kiírt forrásokra. A projektmenedzsertől megtudtuk, közel 40 K+F-elképzelés érkezett be a projekthez, ebből 22-t vezérprojektként választottak ki. Ezek közé tartozik például az elektromos hajtású közösségi kerékpár, a közterületi hibabejelentő rendszer vagy éppen a dízelmotorok hatásfokát javító fejlesztések.

A Miskolci Egyetemnek a gazdasági életet, a vállalatokat kell szolgálnia – szögezte le az intézmény kancellárja. Deák Csaba hozzátette, minőségi oktatást is akkor tudnak nyújtani, ha aktív kapcsolatuk van a vállalati szférával. Ez ugyanakkor a finanszírozás szempontjából is nagyon fontos, a Miskolci Egyetemnek sokkal erősebben kell támaszkodnia a vállalati és a pályázati bevételekre, de az intézménynek is hozzá kell járulnia a környezete – a város és a régió – gazdasági életének élénkítéséhez – hangsúlyozta a kancellár.

– A Miskolci Egyetem presztízse javult az elmúlt években. Büszkék vagyunk egyebek mellett azokra az informatikusainkra, akik egyedüli európai csapatként bejutottak a világ legrangosabb szuperszámítógép-versenyének tizenhatos döntőjébe. A Go-Kart! – Go-Bosch versenyen legutóbb is sikerült megszereznünk az abszolút győzelmet, ezzel megvédtük a címünket. A feltörekvő országok egyetemeinek rangsorában a 78. helyet értük el az 500-ból. A legújabb kutatási projekteknél pedig a Miskolci Egyetem szerepel a legjobban a hazai intézmények között, 3 nagy projektben is konzorciumvezetők vagyunk, számos partnerintézmény munkáját koordináljuk – sorolta az eredményeket Deák Csaba.

A kancellár a most záruló projekt kapcsán kiemelte még: formálisan ez az első nagyprojekt, amiben a város és a felsőoktatási intézmény együtt dolgozott.

– Egymás nélkül elképzelhetetlen a fejlődésünk. A Miskolci Egyetem sikere a város sikeres is egyben, együtt növekszünk – hangsúlyozta.

„Miskolc városa egy új gazdasági szakasz elején jár” – húzta alá a város alpolgármestere. Kiss Gábor kifejtette, az elmúlt években megalapozták a gazdasági léptékváltást, az irány pedig a korszerű, hatékony és sok embernek munkát adó iparfejlesztés, ami már el is kezdődött.

– Egyértelmű a cél: a magas hozzáadott értékű gazdaságfejlesztés, ehhez azonban sok magasan képzett szakemberre van szükség. Az ilyen típusú ipar ugyanakkor kutatás-fejlesztést is igényel – fogalmazott az alpolgármester.

A projekt legnagyobb hasznát abban látta Kiss Gábor, hogy a felek helyzetképet kaphattak arról, hol tartanak, milyen a kutatás-fejlesztés helyi állapota. E mellett kialakult egy közös gondolkodás, érdemi párbeszéd.

– A felsőoktatás és a K+F hatékonysága csak akkor javítható, ha a gazdasági szereplők és a felsőoktatás között erősödik ez a folyamat. Az önkormányzatnak katalizátorszerepe van ebben – ismertette az alpolgármester, hozzátéve: az alapokat lerakták a most záruló projekttel, a következő időszakban erre kell építeni.