A papszeri épületben vasárnap 10 és 14 órától szerveztek sétákat építész és muzeológus vezetésével, a Rákóczi-házban pedig 11 és 15 órától voltak hasonló túrák, szintén helyi szakemberek vezetésével.

A harmadik helyszínen, a pálos kolostorromnál pedig – ahol már harmadik éve zajlanak a régészeti feltárások –, a Herman Ottó Múzeum két régésze kalauzolta a helyszínre kilátogatókat, és meséltek a kolostor történetéről, a pálos rendről, valamint a régészeti ásatások eredményeiről.

A kulturális örökség napjain egyébként 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne várta sétákkal, épületbemutatásokkal és rendezvényekkel a látogatókat.

A kulturális örökség napjai minden évben egy központi téma köré szerveződnek. Az idei rendezvény azonban három évfordulóhoz is kötődik: a látogatók az I. világháború kitörésének századik, a holokauszt hetvenedik évfordulójával, valamint Ybl Miklós születésének bicentenáriumával kapcsolatos eseményeken vehettek részt.

Országszerte több mint 20 helyszín, 20 rendezvény, 20 séta kapcsolódott Ybl munkásságához és a historizmus korához, 10 rendezvény és nyolc séta emlékezett meg az I. világháborúról, a holokauszt-emlékhelyek közül pedig a temetőkkel együtt 20 nyitott ki a szeptemberi hétvégén.

Az örökségnapok gondolata 1984-ben Franciaországból indult, ma már évente 48 országban rendezik meg az Európai Örökség Napokat (European Heritage Days), Magyarországon a kulturális örökség napjait. Ezt 1999-től az Országos Műemlékvédelmi, majd 2002-től a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezte, 2013-ban a Belügyminisztérium és Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak háttérintézményei összefogásával valósult meg, 2014-ben pedig a Belügyminisztérium és a Lechner Lajos Tudásközpont kezdte meg a szervezést, amelyet egy augusztusi kormányrendelet értelmében a Miniszterelnökség és a Foster Központ vett át és fejez be.