A Kutatók Éjszakáján a Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete (ATTI) és barátai különleges programokkal készültek. A helyszín a Rákóczi utcai Grabovsky coworking & more volt.

Az ME BTK ATTI, a Pránaház Egészségközpont és a Grabovsky közös szervezésében életünk válságai és napos csúcsai körül forogtak az esti események. Arra a kérdésre kereshettük a választ szakemberek segítségével, hogy mire jó a válság személyes és közösségi életünkben, mire tudjuk használni, hogyan tudunk megújulva kijutni életünk labirintusaiból, hogyan tudunk legközelebb már felvértezve, tapasztalatokkal ellátva, szemléletet váltva ügyesebben mozogni a lejtőkön – és hatékonyabban küzdeni a szakadékokban…

„Sorshúzó” címmel tartottak beszélgetést ups and downs-ról Csepeli Györggyel, a szociálpszichológia professzorával, személyes pillanatokkal fűszerezve most megjelent, azonos című életrajzi kötete kapcsán. A beszélgetőtárs Szabó-Tóth Kinga intézetigazgató volt (vele készített interjúnkat külön cikkben olvashatják majd).

Csepeli György rengeteg hasznos válság- és problémakezelési tanáccsal szolgált. Személyes életstratégiája abból áll, hogy nagyon sok dologba belekezd, hiszen – mint fogalmazott – rengeteg zsákutca, mutáció volt az evolúciós fejlődésben is.

– Nekem is természetes taktikám, hogy magas kockázatot vállalok, és sok dologba kezdek bele. Kísérletező alkat vagyok, sok szálon fut az életem, így az esetleges veszteségeimet is fedezik a sikereim – mondta el a szociálpszichológus. – A saját hibáim többnyire nem frusztrálnak, ilyet érzést igazán csak az vált ki belőlem, ha valami jó dolgot kitalálok, minden a helyén van, de végül a körülmények miatt kudarc ér.

Rámutatott arra is Csepeli György, hogy a saját rossz döntéseiből tanul az ember a legtöbbet, és talpon maradni csak akkor tudunk, ha valóban tanulunk a kudarcainkból. A hiány hiányát ecsetelve pedig leszögezte: ha valami hiányzik, az sokszor kreatívvá teszi az embert, nem engedi eltespedni.

– Az ismert mondás szerint a jóllakott macska nem fog egeret, ezt például Amerikában is megtapasztaltam. Mi itt, Közép-Kelet-Európában azonban nem vagyunk jóllakott macskák, állandóan résen vagyunk és keressük az egeret. Ez a térség sajátossága, mindenkinek megvan a maga deficitje. Minden itt élő nép a maga módján boldogtalan – fogalmazott a szociálpszichológus.