– A Tiszai pályaudvarról kellett eljutniuk a vizsgázóknak a Park utcai Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központba – tudtuk meg Mezősi Tamástól, a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskola egyik kiképzőjétől.

Mint mondta, a vizsga legérdekesebb része a sétálóutcán volt: sokan jártak az utcán, fagyiztak, galambok sétáltak a kutya előtt, tömeg volt, és bizony még egy idősebb hölgy is megütötte a kutyát véletlenül a táskájával. – Azonban még ezek a kisebb-nagyobb nehézségek sem zökkentették ki a párost – fogalmazott.

Jurászik Sándor és Mandy igen aktív életet élnek: járnak dolgozni, kirándulnak sokat, két hét múlva mennek Olaszországba, utána pedig Kassára. – Január óta gyakorlunk együtt, és március végétől van nálam a kutyus – fogalmazott a gazdi, akinek nem Mandy az első vakvezető kutyája.

Mint mondta, volt már korábban is kutyája, de ő nyugdíjba ment: kiszolgálta a munkaidejét, 8 évig voltak együtt. Sándor véleménye szerint Mandy egy nagyon nyugodt természetű kutya, aki viszonylag lassabb, mint korábbi partnere, de rendkívül biztonságban érzi magát mellette.

Ahogyan azt Mezősi Tamástól megtudtuk, ha minden jól megy, idén 15-18 vakvezető kutyát képeznek majd ki a Baráthegyi Vakvezető Kutyaiskolában.