Az érett sejtek indukált pluripotens sejtekké való programozásának technikájáért 2012-ben a japán Jamanaka Sinja és a brit John B. Gurdon orvosi Nobel-díjban részesült. Az indukált pluripotens sejtekből a test valamennyi szövete kialakítható. A makákók olyan főemlősök, amelyeknek a szövetpótlásban meghatározó szerepet játszó HLA-rendszere – emberi fehérvérsejt antigén fehérjecsoport – nagyon hasonlít az emberekéhez.

Az iPS technika kifejlesztése előtt a pluripotens őssejteket emberi embriókból növesztették. Létezik az őssejtek egy harmadik típusa is, amelyeket közvetlenül az emberi szervezetből lehet növeszteni, ezek a felnőtt őssejtek bizonyos szervek, köztük a szív mélyén találhatók a károsodott sejtek feltámasztására.

Az indukált pluripotens őssejteket mesterségesen hozzák létre szomatikus sejtekből. Az iPS sejtek hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrionális őssejtek, a test valamennyi szövete kialakítható belőlük. Az indukált pluripotens őssejtekről régóta úgy vélik, hogy ígéretes sejtforrások a szívkárosodás kijavítására. Növesztésük a beteg saját sejtjeiből azonban sok időt vesz igénybe, költséges és fáradságos, és a más ember sejtjeiből növesztett szívsejteket a beteg immunrendszere kilökheti, mint idegeneket – írták a kutatók.

A majomkísérletekben a japán csoport egy makákó bőrsejtjeit használta fel. Átprogramozták őssejtekké, hogy szívizomsejtet nyerjenek, felhasználva egy immunrendszeri sejt fehérjét, amely biztosította a kompatibilitást a donor és a befogadó között, hogy a szervezet ne azonosítsa idegenként a donort. Ezeket a sejteket öt infarktuson átesett majom szívébe ültették bele. A majmokat enyhe immunszupresszív gyógyszerrel kezelték és 12 héten át megfigyelés alatt tartották.