A szoboravató ünnepségen, több száz összegyűlt érdeklődő előtt mondott beszédében az Országgyűlés alelnöke, aki egyúttal a Magyarok Nagyasszonya Szoborbizottság fővédnöke is, felidézte a szobor elkészüléséhez vezető eseménysort, majd a kereszténység, a keresztény értékrend megtartó erejéről, az egység fontosságáról beszélt.

Az európai népek sorsközösségében észszerű és céltudatos visszatérésre van szükség az alapokhoz, mert Európa kereszténység nélkül szétesik, szétmállik az időben - mondta Lezsák Sándor. Jelképesen a Magyarok Nagyasszonyához szólva hozzátette: „Nehéz időt élünk, Istenünket becsmérlő és tagadó emberáradat özönlik felénk, amelyet tévelygő európai vezetők, gátlástalan pénzváltók, szellemi kufárok hipnotizálnak (...) de ebben a nehéz időben is nyugodt erőt képviselünk, mert hittel valljuk, hogy az egészséges veszélytudat szervezi a történelmi megbékélést szerte a fenyegetett Európában”.

Csáky Pál közíró, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője, a szoborbizottság másik fővédnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy a 21. századra a múltban úgy tekintettek az emberek, mint egy olyan korra, amely majd korrektebb viszonyokat hoz az egyéneknek és a közösségnek. Ehelyett - mutatott rá - ennek éppen az ellenkezője történik, megjelentek a félelmek személyes jövőnket, nemzetünk és Európa jövőjét illetően is.

Ebben a helyzetben a gyenge ember megbújik, azok azonban, akik ma a szoboravatón összejöttek, ezt a hozzáállást elutasítják, és azt vallják: nem lehet feladni, felelősséget kell vállalni egymásért, a jövőért, a közösségért, a magyar nemzetért - mondta Csáky Pál.

A Királyfiakarcsán felállított Magyarok Nagyasszonya-szobor az első ilyen témájú alkotás, amely a Felvidéken közterületen kapott helyet az országrész újkori történetében. A több mint két méter magas bronzszobor - amely a Földgolyón állva ábrázolja a Szent Koronát kezében tartó Magyarok Nagyasszonyát - a Magyar Örökség-díjas Rieger Tibor szobrászművész alkotása, akit gyökerei a csallóközi faluhoz kötnek, ahol gyermekéveit töltötte. A Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik neve, Magyarországgal való különleges kapcsolatára utal, arra, hogy az utód nélkül maradt államalapító Szent István király halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot.