A történész-főmuzeológus elmondta, hogy a tárlat elsősorban kronológiai sorrendet követ. Első alkotásai 1956. október 23-án születtek, míg az utolsók már reflexiók: 2006-os plakáttervek.

A forradalom után büntetés járt az eseményeket megörökítő művek birtoklásáért, ezért azokat egyesek elásták, mások a padláson vagy a szekrényben rejtegették, és erről néha még a családtagok sem tudtak - emelte ki Gál Vilmos.

A csütörtökön megnyílt és november 15-ig látogatható kiállítás mintegy háromszáz, a megtorlástól való félelem miatt sok esetben hosszú ideig rejtőzködő képzőművészeti alkotást vonultat fel.