– A felsőoktatási intézmények feladata elsősorban a szaknyelvi képzés, így jó iránynak tekinthető, hogy szükség van nyelvvizsgára a felvételihez – mondta el a lapnak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület – közölte a lappal az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miután több sajtóorgánum is tévesen ennek ellenkezőjéről számolt be.

Berényi Milán szerint szembetűnő, hogy az utóbbi években a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, a felvett diákok esetében egy kicsit jobb a statisztika, mintegy 55 százalék. Hozzátette: a kutatások szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken sokkal jobbak az eredmények. A nagyobb városokban több diák teszi le a nyelvvizsgát az érettségiig, mint a kisebbekben, ám az is szembetűnő, hogy a különbségek már az általános iskolákban is látszanak.

– A Nemzeti alaptanterv legalább 936 tanórát biztosít minden tanulónak az érettségiig a közoktatásban, amely óraszámnak elméletben bőven elegendőnek kellene lennie egy nyelvvizsga megszerzéséhez – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy nyelviskolai keretek között, teljesen kezdő csoportban 480 tanóra alatt el lehet jutni a középfokú nyelvvizsgáig, s ebben akár a házi feladat megírásával eltöltött idő is benne foglaltatik.

További részletek ITT olvashatók!