A sajtóban először megjelent francia hírek köbméterenként 10 mikrobecquerel (a radioaktivitás egysége) nagyságrendű légköri koncentrációt említettek, a hazai és a környező országok légköri környezetellenőrző állomásain ennél két-három nagyságrenddel nagyobb értékeket detektáltak.

A szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére, valamint esetenként űreszközökön használt sugárzó anyag forrását mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani - áll Pázmándi Tamás, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának összefoglaló írásában. A magyar szakértők gyorsan, pontosan végeztek méréseket, a néhány napon belül rendelkezésre álló mérési adatok alapján a szennyeződés magyarországi eredetét egyértelműen ki lehetett zárni.

A ruténium-106 izotóp felezési ideje 374 nap, ezért a természetben nem fordul elő, a mintákban kimutatott szennyeződés csak mesterséges eredetű lehet. A környezeti mintákban más mesterséges eredetű izotóp nem volt mérhető, így egyértelműen ki lehetett zárni, hogy a szennyeződés egy reaktorból vagy kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozása során került volna a légkörbe, mivel ezekben az esetekben számos más izotóp is mérhető lett volna.

A meteorológiai viszonyok és a szélmező ismeretében a forrás eredetére is lehetett következtetni, az azokban a napokban uralkodó keleti széljárás alapján elsősorban az Urál és a Volga vidékét jelölték meg a kibocsátás lehetséges helyszíneként. Korábban a Roszatom úgy nyilatkozott, hogy semmiféle rendellenesség nem történt az orosz atomenergetikai és hadiipari létesítményekben.

A szennyeződés forrását több szakértői bizottság is vizsgálja, de azóta sem sikerült egyértelműen azonosítani, honnan kerülhetett a légkörbe a szennyeződés. A ruténiumszennyezés lehetséges forrásaként a légkörbe bekerülő és ott megsemmisülő műhold is felmerült, de egyelőre erre sincs semmilyen bizonyíték.

A levegőben mérhető megnövekedett Ru-106 aktivitáskoncentráció értéke néhány nap alatt a korábbi szintre csökkent.