Vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe (a napkeleti bölcsek imádása, Jézus megkeresztelkedése a Jordánban, Jézus első csodája, a víz borrá változtatása a Kánai menyegzőn). Ezek közül később Jézus keresztsége lett hangsúlyos, erre emlékeztet a vízszentelés. A katolikus egyházban január 6-án ünneplik

A keleti szertartású egyházközségekben korábban általános szokás volt, hogy a vízszentelés lehetőleg természetes állapotú vízen (élő vízen) történjék. Ahol patak vagy folyó van a közelben, ma is körmenettel vonulnak a partra a templomból. A jégen kereszt alakban vágott lékbe a pap beleoltja az égő hármas gyertyát, s a hívek innen merítik az otthonra szánt szenteltvizet.

- A Sajó most Jordánná változott, és ahogy tovább hömpölyögnek a habjai, hullámai, viszik tovább az áldást! A megszentelődött vízcseppek rajta maradnak még egy ideig a kereszten is, s a következő keresztcsókoláskor tovább adatik a hívek ajkain. A víz eljut az otthonokba is, hisz a hívek is ebből meríthetnek házaik megszenteléséhez – mondta el a szertartásnál Orosz Atanáz megyéspüspök.

Vízkereszt ünnepén (amint megkeresztelkedésünkkor is) az Úr az élet forrásává teszi a vizet, s a víz valóban életet-adóvá válik számunkra. Mert a Lélek kegyelme megszenteli azt, ahogyan a Jordánban maga az Úr Jézus Krisztus merült alá. Amikor ebből a vízből részesedünk, mi a Szentlélekkel és az Úr Jézus Krisztussal kerülünk közösségbe. Vízszenteléskor a közönséges víz titokzatosan átváltozik. A szentelt vízből való részesedés által, a keresztségben közösségbe kerülünk az Élő Istennel, s bűneink bocsánatát nyerjük.