Merkel aláhúzta a tárgyalások folytatása és azok sikere nem az Európai Unión, vagy annak tárgyalójának személyén múlik, hanem a brit fél szándékától függ.

Hozzátette, ehhez nagyban hozzájárul a költségekre vonatkozó kötelezettségek kérdésének rendezése is. Noha nincs elegendő előrelépés, véleménye szerint hamisan állítja a brit sajtó, hogy a tárgyalások teljesen megfeneklettek volna, a megegyezésre törekvő megbeszélések lépésről lépésre haladnak – tette hozzá.

„Azt hiszem, teljesen világos, hogy milyen további lépéseket kell tenni” – mondta Merkel.

Arról a brit javaslatról, amely szerint Nagy-Britannia kétéves átmeneti időszakról szóló megállapodást követne az EU-val 2019-ben esedékes uniós tagságának megszűnését követően, Merkel nyilatkozata szerint „ennek megtárgyalása nem elsődleges feladat”.

„A kétéves átmeneti időszak érdekes ötlet, de nem része a tárgyalások jelenlegi szakaszának” – mondta. Megfelelő időben megvitatják majd – tette hozzá.

A német kancellár a csúcs első napja után hangoztatott véleménye szerint megbeszélést kell folytatni az EU és Törökország jövőbeni viszonyáról is. Ennek elmaradása a kapcsolatok idő előtti elmérgesedéshez vezethet. Merkel ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a Törökországban kialakult helyzet miatt. Elmondta, az ország rossz irányba halad.

Merkel ugyanakkor elismerően szólt az EU és Törökország közötti létrejött menekültügyi együttműködés sikeréről és az abban rögzített kötelezettségvállalások teljes körű betartására szólított fel.

Angela Merkel német kancellár az előző napi ülést követően elmondta, az aggasztó török belpolitikai fejleményekre tekintettel „a tagállami vezetők arra kérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen javaslatokat az Ankarának folyósított előcsatlakozási támogatások módosításáról és csökkentéséről”.

„Nincs meg a többség a csatlakozási tárgyalások azonnali megszüntetése mellett” – mondta Merkel, hozzátéve, hogy az emberi jogi helyzet Törökországban „minden, csak nem kielégítő”, az ország egyre inkább távolodik a jogállamisági elvektől.