Kriza Ákos beszédében kihangsúlyozta, az önállóság és függetlenség iránti vágy eszméje százhetven év után is elevenen él. – Elevenen kell, hogy éljen a nemzetben és minden magyar emberben. 1848-ban Magyarország önrendelkezési joga volt az egyik legfontosabb elérendő cél. Ez a cél pedig akkor sem változott, amikor a szabadságharcot ugyan leverték, de a szabadságvágy kiszabadult szellemét már nem lehetett újra palackba zárni. A márciusi ifjak hittek abban, hogy a magyaroknak joguk van a nemzeti függetlenséghez, az önállósághoz, országuk szuverenitásához. Ahhoz pedig, hogy a forradalmi eszmék ilyen jelentőséget kapjanak, összefogásra egységre volt szükség. Eredményeket csak úgy lehet elérni, értékes tetteket akkor lehet megvalósítani, ha a jobbító szándék mögé állva összefogunk annak véghezvitelére - emelte ki a polgármester.

Kriza Ákos Kossuth Lajost idézte: „A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet s lesz.” – Érvényes gondolat ez, akkor is, ha a hazának egy kis szegletéről, városunkról van szó: Miskolcon nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet és lesz. A „lesz”, vagyis a jövő szempontjából reménykeltő tény, hogy városunkban megállt az elvándorlás. Ez a stabilitás és kiszámíthatóság felől nézve jelentős eredmény.

Arra ösztönöz, hogy még vonzóbbá tegyük Miskolcot. Így teszünk. A város ma munkahelyeket kínál, országosan előkelő helyen álló turisztikai célponttá, kulturális központtá váltunk. A fiatalok lendülete ad ehhez inspirációt. 1848 fiatalsága cselekvően tett a parlamentáris demokráciáért, a nemzeti függetlenségért. Erre az erőre, elszántságra van szükség ismét és mindig. Miskolc legyen a jövőé, a fiataloké! Tegyünk a fiatalokért, és tegyünk a fiatalok városáért! – hangsúlyozta Kriza Ákos. – Minden lehetőség adott, hogy a fejlődést szem előtt tartva a város közösségéért dolgozzunk. Így tették ezt példamutató, a társadalmi-gazdasági felemelkedésért elkötelezett elődeink is – együtt, közösen. Bátorítsunk mindenkit, erősödjünk közösen!

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő beszédében 1848-at belső mércének és erkölcsi iránytűnek nevezte. – 1848 a tartásunkat adja, ezért kell mindig megünnepelnünk. A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Március 15. megmondja, ki a hű, a hazafi, a bátor, sőt azt is, hogy ki az ember. Megmutatja, mi a nagyság, és ezzel együtt, hogy mi a kisszerűség, mi az árulás és mi az embervoltunk elárulása.  Mi az országépítés, és mi az országrombolás, ki az országépítő és ki az ország elvesztője – sorolta a politikus. – 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban, de meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban.  Erre a bennünket megillető helyre pedig büszkék lehetünk.

A képviselő úgy fogalmazott, most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, mint 1848 tavaszán, amikor forradalmak törtek ki. – Látszólag még minden rendben van, folytatódik az ész nélküli fogyasztás, a világturizmus, de a jelek egyre erősödnek. Mi pedig, 1848 örökösei, még józanabbak vagyunk, a szemünk még élesebb a jelekre, fülünk még érzékenyebb az idők szavára. A költők mindig előttünk jártak, hallgassunk Arany Jánosra, nála jobb tanácsadónk sose lesz: „Ha minket elfú az idők zivatarja, nem lesz az Istennek soha több magyarja” – zárta beszédét a képviselő.

Az ünnepségen az önkormányzat, valamint pártok, intézmények és civil szervezetek vezetői, képviselői ezúttal is megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát, majd ünnepi műsor következett, amelyen mások mellett felléptek a Miskolci Nemzeti Színház művészei és a Szinvavölgyi Néptáncműhely táncosai is.

A nemzeti ünnep miskolci rendezvényeinek képgalériái

Nemzeti ünnep a Kossuth szobornál

Koszorúzások a belvárosi emlékműveknél

'48-as családi nap és huszártábor a Szent István téren