- Hogyan értékelné azt az időszakot, mióta helyettes államtitkárként tevékenykedik a minisztériumban?

- Május 15-én múlt egy éve, hogy betöltöm ezt a pozíciót. Az első időszak nyilvánvalóan azzal telt, hogy az aktuális, éppen futó ügyeket igyekeztem áttekinteni, immáron nemcsak a Miskolci Egyetem, hanem a felsőoktatás egésze tekintetében. Olyan feladatokat kezdtem el, amelyek rövidebb, közép, vagy hosszú távon az intézmények érdekeit szolgálják. Tehát azt mondhatom, hogy noha egy év nem hosszú idő, annyi feladatot igyekeztünk elvégezni, illetve annyi folyamatot indítottunk el, hogy már ilyen értelemben is „belaktam” ezt a pozíciót. Igyekszem rendszeres kapcsolatot tartani valamennyi felsőoktatási intézménnyel személyesen is, a szokásos adminisztratív ügyintézésen túl.

- Ez azért nem egyszerű feladat, hiszen jó néhány felsőoktatási intézmény van Magyarországon.

- A nem állami intézményekkel is érintkezünk, a 27 állami intézménnyel viszont kötelező tartani a kapcsolatot. Ezeknek mintegy a fele van Budapesten, volt olyan hét, amikor egyik nap az ország egyik végében voltam, a másik nap pedig a másikban. Olyan is volt, hogy egy napon belül jártam meg a Dunántúlt, és az Alföldet. Ahhoz, hogy megfelelően tájékozódhassunk, beszélgetni kell azokkal a kollégákkal, vezetőkkel, oktatókkal, akik az egyetemeken dolgoznak.

- Túl vagyunk egy választáson, átalakult a kormány, más lett a miniszter. Hozott ez szemléletváltozást az ön szakterületét érintően?

- Bizonyos tekintetben igen, bizonyos tekintetben pedig nem. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával kapcsolatban már a választások előtt felröppentek hírek, hogy egyes tárcákat esetleg kiemelnek belőle, más lesz a struktúra – ez nem igazolódott be. Balogh Zoltán helyett, Kásler Miklós professzor lett az új miniszter, ő egészen más habitusú, mint Balogh Zoltán volt. Ebből adódhatnak szemléletbeli változások, de ahhoz még rövid idő telt el, hogy erről érdemben beszélni tudjak. A közvetlen főnököm, az oktatási államtitkár, Bódis József lett, ő a Pécsi Egyetem rektori székéből jött a minisztériumba. Két cikluson keresztül töltötte be az egyetem rektori pozícióját, ő volt a Magyar Rektori Konferencia elnöke is. Elmondhatjuk, hogy egy olyan személy került az oktatás élére, aki elég jól ismeri a felsőoktatás világát.

- Ő is fővároson kívüli egyetemről jött…

- Így van, és ennek nagyon sok előnye van. Én azt hiszem, jót tud tenni az oktatásnak, ha egy vidéki szemlélet is beépül a döntéshozatali mechanizmusba. Nem azért, mert az jobb, hanem azért, mert így azt érezhetik a vidéki felsőoktatási intézmények, tanulók, leendő hallgatók, hogy az ő érdekeik is jobban érvényre jutnak. Nem mintha a korábbi minisztérium előnyben részesítette volna Budapestet, egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon minden fontosabb intézmény a fővárosban van, Budapest-centrikus a működés. Ez mindig is így volt, de a Trianoni békeszerződés után még jobban felerősödött. Nem szerencsés, ha a fiatalok közül mindenki Budapestre akar menni. Nemcsak azért, mert egy idő után ki lehet majd tenni a fővárosra a megtelt táblát, hanem azért is, mert a vidék gazdasági, kulturális fejlődése szempontjából elemi érdek, hogy ott maradjon az értelmiség. Ehhez lehet olyan döntéseket hozni az oktatás szintjén, amelyek, ha nem is tudják ezt megoldani, de legalább segítik.

- Létrejött egy Innovációs Technológiai Minisztérium, Palkovics László irányításával. Előnyt jelenthet ez a miskolcihoz hasonló, műszaki irányultságú egyetemeknek?

- A valamikori Nemzetgazdaság Minisztériumból a Pénzügyminisztériumon kívül minden gazdasági irányítási terület ebbe a minisztériumba került, csakúgy, mint a korábban a Pálinkás professzor úr által vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Ennek a minisztériumnak feladata az ország tudománypolitikájának az irányítása is. A kutatási, fejlesztési források elosztásában a két minisztériumnak együtt kell működnie, a felsőoktatási intézmények tekintetében. Éppen most fogalmazódik egy olyan együttműködési megállapodás – a jogszabályokon túl –, ami azt fejezi ki, hogy mind a két minisztériumnak kötelessége és küldetése a magyar felsőoktatás erősítése. Ennek érdekében, együttműködve mindent meg kell tenniük. Bízom benne, hogy ilyen módon a kormányban már nem csak egy, hanem két miniszter erősíti a felsőoktatás ügyét.

- Egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott, a felsőoktatás csak úgy lehet versenyképes, ha oda-vissza kölcsönhatás van a gazdaság szereplői és az egyetemek között.

- Igen, azt gondoljuk, hogy ezek a kapcsolatok részben meg kell, hogy valósuljanak már a képzések szintjén. Az informatikai területén például olyan gyors a változás, hogy szükségessé vált a korábbi hét féléves alapszak mellé létrehozni egy három éves alapszakot, ami rövidebb idő alatt tudja a munkaerőpiacra bocsátani az informatikusokat. A duális képzésnél is közösen kell elkészíteni a tantervet a cégeknek, az egyetemekkel, hogy bekerüljenek az új ismeretek. Palkovics miniszter úr kifejezte egy interjúban, egyáltalán nem igaz, hogy csak összeszerelő műhelyek vannak Magyarországon, ahol nincs szükség diplomás szakemberekre.

- A Boschban most gyártották le itt Miskolcon a 100 milliomodik kéziszerszámot, ennek a fejlesztése elejétől a végéig itt történt. Ez önmagában is válasz arra, hogy nem csak összeszerelő üzemek működnek nálunk.

- Aminek az oktatás különböző területein meg kell jelenni, az az ipar 4.0, mely magába foglalja azokat a változásokat, ami a 21. századunkat jellemzi – nem csupán az ipar, hanem az élet minden területén. A felsőoktatásban van egy fokozatváltás stratégia, ennek zajlik a végrehajtása. A szakképzés átalakításra került: a szakgimnáziumok hasonlítanak a gimnáziumokra, és egyáltalán nem zárják el az utat a felsőoktatásba való bejutás előtt.

- Lehet egy szellemi centrum, a kutatás és a fejlesztés centruma a Miskolci Egyetem?

- Nemcsak, hogy lehet, hanem lesz is. Palkovics miniszter úr a már imént említett interjújában elmondta, hat science park jön létre Magyarországon, s ezek között nevesítette Miskolcot is. Ez egy olyan innovációs centrum, ahová a cégek azért jöhetnek be, hogy kutatásokat rendeljenek az egyetemtől. Emellett belefér olyan látványlaborok kialakítása, ami felkeltheti a fiatalok érdeklődését ezen területek iránt. A 15 milliárdos kiválósági programból a Miskolci Egyetem 2018-ban 900 millió forinttal részesült.

A Miskolci Egyetem nagyon erős tud lenni a műszaki, informatikai területen – itt a Gépészmérnöki és Informatikai Karra gondolok –, de itt van a két klasszikus műszaki kar is: a Műszaki Földtudományi és Anyagtudományi Kar. Itt olyan kutatás és oktatás folyik, ami egyedülálló az országban, nagy előny lehet a befektetők szempontjából. Ózdon szociális munka alapszak is indult a kihelyezett képzésünkön, Sátoraljaújhelyen pedig védőnő képzés. A Miskolci Egyetemnek az lehet a fontos szerepe, hogy az északkelet-magyarországi régióban az itteni problémákra érzékeny és felkészült értelmiséget tudunk kibocsátani.

Azok a vidéki városok tudnak előremenni, ahol a város, és az egyetem ugyanarra gondol, és ugyanolyan irányba próbálja a hajót kormányozni. Ez Miskolcon jól működik.