minap.hu: A napokban ismertté váltak a felsőoktatási ponthatárok, a Miskolci Egyetem népszerűsége tovább nőtt. Az itteni bölcsészképzésben melyek voltak a „húzó” szakok idén?

Illésné Kovács Mária (I. K. M.): Az anglisztika továbbra is népszerű nálunk, és az osztatlan tanárképzésben is nőtt a jelentkezők száma. Nagyon jól teljesítenek ezek mellett a szaktanári – egészségügyi tanár, közgazdász tanár – képzéseink. Reményeink szerint a most akkreditáció alatt álló mérnök tanári képzés hasonlóan népszerű lesz a következő években. A fent említett szaktanári képzéseket egyébként kifejezetten a helyi közoktatási intézmények kérték tőlünk. A germanisztikára ellenben kevesen jelentkeznek, csakúgy, mint a régészetre. Utóbbi némileg meglepett minket, hiszen ez a képzés kuriózum, főleg, hogy archeometria szakirányt is választhatnak ezen belül a hallgatók, ahol speciális méréseket végezhetnek a leleteken már az egyetemen. Terveink között szerepel még, hogy az osztatlan tanárképzést természettudományi szakokkal bővítjük, ehhez megvan a szakmai potenciál az egyetemünkön.

minap.hu: Mondhatjuk, hogy a klasszikus képzések egyre kevésbé népszerűek? Hogyan reagál ezekre a változásokra a Bölcsészettudományi Kar?

I. K. M.: Valóban, azt kell látnunk, hogy a régi, klasszikus szakok – mint például a magyar alapszak – iránt csökkent az érdeklődés. Nekünk erre rugalmasan és gyorsan kell reagálnunk, folyamatosan alakítanunk kell a képzési struktúránkat. Ma már nem lehet egy változatlan képzési szerkezettel megjelenni; mindig kell, hogy legyenek új szakok, és ezzel együtt ki kell vezetni azokat, amelyek iránt lecsökkent az érdeklődés. A Miskolci Egyetemet és annak bölcsészkarát is a folyamatos megújulás jellemzi. Ezt már akár most, a pótfelvételi eljárás során is tapasztalhatják a hallgatók.

minap.hu: Amennyiben?

I. K. M.: Amellett, hogy minden, a rendes felvételi eljárás során meghirdetett szakunkra be lehet adni a pótjelentkezést, meghirdettünk egy újat is: ez pedig a média-mozgókép- kommunikáció tanári szak. Ezt azoknak a már végzett pedagógusoknak kínáljuk, akik ezzel is szeretnék bővíteni tudásukat. Terveink szerint egyébként jövőre már a rendes felvételi eljárásban is lehet majd rá jelentkezni.

minap.hu: Július 1-jével felállt az új kari vezetés. Ön dékánként, Kecskés Judit pedig tanulmányi dékánhelyettesként folytatja a munkát, a tudományos-nemzetközi dékánhelyettesi pozíciót Szabó-Tóth Kinga, az Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője kapta meg. Mik a legfontosabb célkitűzéseik a következő időszakra vonatkozóan?

I. K. M.: Egy új kari vezetés mindig igyekszik a lehető legtöbb területen megújulni, az idők szava is ezt követeli meg tőlünk. Alapvető változásokat tervezünk, legyen szó képzési portfólióról, megjelenésről, nemzetközi kapcsolatokról vagy éppen a beiskolázásról. Fontosnak tartjuk, hogy a régió munkaerő-piaci változásait lekövessük, vagy még inkább: annak elébe menjünk. Hogy konkrétumot is mondjak: 2020-tól jelentős pedagógushiány várható, nekünk tehát mindent meg kell tenni azért, hogy az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók számát növelni tudjuk. Akkreditáció alatt áll a gyógypedagógia szakunk, a régióban ugyanis alig 35-40 százalékos a szakember-ellátottság ezen a területen. De terveink között szerepel egy újabb doktori iskola elindítása, ami a társadalom- és történettudományi szakok hallgatói számára jelenthet továbblépést. Fontos, hogy eljussunk a régió középiskolásaihoz, a régi, klasszikus beiskolázási technikákat azonban félre kell tenni, új csatornákon kívánjuk megszólítani a fiatalokat. Igyekszünk felfuttatni az angol nyelvű képzésünket, annak érdekében, hogy még több külföldi hallgatót vonzzon. A nemzetközi láthatóságunk erősítése szintén fontos célkitűzés, hiszen olyan egyetemekkel kell szoros együttműködést kialakítanunk, akikkel közösen 2020 után sikeresen tudunk pályázni uniós forrásokra.

minap.hu: A nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett számtalan szálon kötődnek a régióhoz is. Elég csak például a Főnix Közéleti Akadémiát említeni, a MAB Székházban számtalan programmal várták az érdeklődőket az elmúlt hónapokban.

I. K. M.: A közéleti akadémia nagyon jó lehetőséget nyújtott a Miskolc környéki települések vezetőinek arra, hogy találkozzanak egymással, de rengeteget tanulhattak, akár arról is, hogyan kommunikáljanak, hogyan adják tovább településük jó hírnevét. Nagyon sokan érdeklődtek, jó a híre a városban és a környező településeken is az akadémiának, így aztán a következő időszakban is megtartják programjaikat. Ez is azt mutatja, hogy meg tudunk jelenni a térségben, van olyan tudásunk, ami segítheti az önkormányzatoknál, a közszférában dolgozók napi munkavégzését.

minap.hu: Most pedig egy olyan kutatási projektbe vágnak bele, ami több kar oktatóit, kutatóit fogja össze, és az abaúji térség több mint húsz településének részletes feltérképezését tűzte ki célul. Miből áll a Creative Region című program?

I. K. M.: A projekttel – ami a Felsőoktatási Kiválósági Program keretében indul – szeretnénk egy olyan, az abaúji régióra vonatkozó, modell értékű kutatást elvégezni, amelynek eredményeként létrehozunk egy gazdasági, társadalmi innovációt magában foglaló modellt. Ez az adott kistérség gazdasági, társadalmi életének fellendítését hivatott szolgálni. Egy ilyen modellt kidolgozni persze csak úgy lehet, hogy igen alaposan megismerjük az adott térséget, ezért nagyon komoly terepmunkát kell végezni, hogy feltárjuk az erőforrásait, gazdasági, társadalmi, szociális, egészségügyi, kulturális, munkaerő-piaci sajátosságait. Összeállítunk egy kulturális értéktárat, ami az adott településen található kulturális értékek: nevezetességek, műemlékek, közgyűjtemények lajstroma lesz, valamint ezeken túlmenően minden település azon sajátosságait is meg kívánjuk ragadni, amit lehet, hogy csak a helyiek ismernek, nincsenek benne az útikönyvekben. Valamennyi, a társadalomtudományi képzési területet lefedő kar együttesen dolgozik a csapat keretében: a Gazdaságtudományi, az Állam- és Jogtudományi Kar, az Egészségügyi Kar és a Bölcsészettudományi Kar oktatói kapnak szerepet. Valamennyi eredményt hozzáférhetővé tesszük majd egy interaktív térképfelületen. Meg kell találnunk a kitörési pontokat, amik egyrészt élénkítik a gazdaságot, ugyanakkor élhetőbbé is teszik a helyiek számára ezt a gyönyörű környezetet. Az is célunk, hogy egy olyan innovációs modellt dolgozzunk ki, amely nemcsak tudományos értékű, hanem gyakorlatban is hasznosítható eredményei vannak. Aztán, ha lesz rá lehetőségünk, megpróbáljuk majd alkalmazni a régió más kistérségeiben is. Azt gondolom, hogy egy egyetemnek nagyon fontos feladata, hogy a tudását hasznosíthatóvá tegye a régió számára. Ez nekünk is nagyon régi célkitűzésünk, és mostanra beérett az erőfeszítésünk.