– A miskolciak számára a Múzeumok éjszakája egy nagyon fontos esemény, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy tavaly több mint 5 ezer látogatója volt a miskolci intézményeknek – itt voltak a legtöbben a Herman Ottó Múzeum igazgatójának elmondása szerint. Sem Szegeden, sem Budapesten nem volt ennyi látogatója a programoknak.
Pusztai Tamás kiemelte, az idei kínálat összeállításánál minden korosztályra gondoltak, minden épületükben kialakítottak gyermekfoglalkoztatót. A múzeum Görgey utcai központi épületében például a barokk időket, és egy közös „freskó” erejéig a vállalkozó kedvű látogatókkal újraalkotják a falfestmények világát. A Pannon-tenger Múzeumban „tipi-tapi dínó” és „tengeriszörny-kirakó” várja a fiatalokat. Ezzel már készülnek a jövő évi nagy dinoszaurusz-kiállításra. Ugyanakkor, mivel a Pannon-tenger Múzeumot nevezték az Év európai kiállítása díjra, így tesztelni is szeretnék a tárlatot – várják tehát a látogatók észrevételeit, javaslatait, mi hiányzik, mivel lehet jobbá tenni a kiállítást.
A múzeumigazgató kiemelte, már tízedik éve szervezik meg a Múzeumok éjszakáját, és számukra ma is az a legfontosabb, hogy megmutassák: a múzeum egy jó hely, ami közös történeteinket, emlékeinket őrzi meg.
A Papszer utcai öreg kiállítási épületben ünnepelnek is, méghozzá az Elit alakulatot, ami Az év kiállítása lett tavaly. Ugyanakkor itt egy olyan kiállítást is átadtak a város lakóinak, aminek anyagát a Lévay és a Fráter diákjai állították össze a muzeológusokkal. A fiatalok több mint fél éven keresztül dolgoztak együtt a múzeum munkatársaival, hogy azokat a családi emlékeket, amik még az I. világháborúhoz kapcsolódóan nagyszülőktől, dédszülőktől megmaradtak, összegyűjtsék, feldolgozzák és egy kiállításon be is mutassák. A fiatalok korhű ruhákba öltözve vezetik végig a látogatót a tárlaton – nem csak a Múzeumok éjszakája napján.
A Háború alulnézetben című kiállítást Békés Márton történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója nyitotta meg.
– Irigykedem a városra, aminek egy ilyen példásan működő, a lokális emlékezetkultúrát, a családi élményanyagot, az I. világháborút saját emlékezetébe ilyen szépen beillesztő közössége van – fogalmazott. – Nagyon fontos a lokális hagyományok megőrzése, ugyanakkor ez a típusú demokratikus működés is csak dicséretet válthat ki.
A Miskolci Galéria Rákóczi-házában Életműrészek IX. címmel Drozsnyik István képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes művészt nyitotta meg a tárlatot szombat délután.
A Színészmúzeumban pedig a 15. LÉGYOTT – Bartók plusz fordulta címmel nyílt kiállítás, de bemutatták a 19. SPN-kötet, a Bartók plusz fordulta című művészkönyvet is, melynek esszenciáját Simonfi Adrienn és Lukács Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze adta elő.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
