Egy kanadai egyetem munkatársai kimutatták, hogy a madarak hallják egymást és reagálni is tudnak a farktollak megrázásával kibocsátott hangokra. Angela Freeman és James Hare szerint az emberek gyakran nem gondolnak bele, hogy az állatok potenciális jeleket tudnak küldeni egymásnak, pedig sokkal gyakrabban előfordulnak ilyenek, mint hinnénk. A kutatás ötletét James Hare adta, aki egy állatkertben figyelte meg, hogy a pávák időnként megrázzák farktollaikat.

Először értetlenül állt a jelenség előtt, de aztán kíváncsi lett, hogy vajon hallja-e a többi madár a parabolaantenna alakú tollak mozgását. Így végül 46 páva „hangját” vették fel, a kutatást pedig az Animal Behaviour lapban publikálták. A tollak vibrálása az emberi fülnek olyan, mintha egy könnyű szellő borzolná a füvet, de a felvételről kiderült, hogy a hangok erőssége 70 és 108 decibel között mozog.

Amikor Freeman és Hare lejátszotta a felvételeket a páváknak, a hímek és a nőstények is egyaránt sokkal éberebbek, figyelmesebbek lettek és mozgásuk is felgyorsult. Megfigyelésük szerint a hímek intenzívebben reagáltak a jelekre. Az viszont még nem világos, hogyan érzékelik a pávák ezeket a hangokat.

"Tudjuk, hogy néhány madár képes a lábaival felvenni a rezgéseket, de ez a hang nem elég intenzív ehhez" – nyilatkozta Freeman. Szerinte a másik lehetőség, hogy a pávák a füleikkel hallják a jeleket, ugyanis úgy tűnik, hogy a belső fülük alakja alkalmas ilyen hangok érzékelésére.

Mit mondhatnak a jelzésekkel?

"A hímeknél a hangok kiadása két célt szolgálhat. Úgy gondoljuk, hogy egyrészről a terület fenntartását, védelmét szolgálják a jelek" - mondta Freeman. A hímek jelzése a közeledő riválisoknak szól, így figyelmeztetik az idegent, hogy távozzon. A másik céljuk a nőstények érdeklődésének felkeltése lehet.

A pávák nagy farktolla ugyanis az erőt és a jó géneket jelzik. Freeman szerint tulajdonképpen a hímek azt mondják a nőstényeknek, hogy jó kondícióban vagyok, megengedhetem magamnak, hogy ilyen hatalmas farktollakat cipeljek magam mögött. Az alacsony frekvenciájú hang értelmetlennek tűnhet a háziasított madaraknál, természetes élőhelyükön, a bozótos, erdős területeken azonban van értelme. A pávák sokszor nem látják egymást a növényektől, ezért a hangokkal érzékelik a másik állat tartózkodási helyét.