A 2014–2020-as európai uniós tervezési időszakban kutatás-fejlesztésre és innovációra hazánk várhatóan 700 milliárd forint, EU által társfinanszírozott támogatást költhet el. A támogatások folyósításának egyik feltétele, hogy az egyes területi egységek gazdasági és kutatási területeken szakosodjanak, és ezeket az irányokat Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiába (S3) szükséges foglalni. A stratégiakészítés fontos része, hogy a munkába a helyi gazdaság, társadalom képviselői az S3 tervezet véleményezésével is bekapcsolódjanak.

Szeptember 18-án megyénkben már megrendeztek egy workshopot a megye fejlesztési irányainak meghatározása érdekében. Az itt részt vettek javaslatai, illetve az online kérdőívek eredményei alapján szakértők összesítették a nemzeti fejlesztési prioritásokat. Ezt mutatták be hétfőn a megyeháza dísztermében.

A cél az, hogy a nemzeti stratégiában elfoglaljuk a megfelelő helyünket, hogy a nemzeti mellett a megyei prioritásokat is számba vegyük, mondta köszöntő beszédében Demeter Ervin megyei kormánymegbízott. Arra biztatott mindenkit, ragadják meg a lehetőségeket, hogy a megyei prioritások közül minél többet tudjanak a nemzeti szintre emelni. Abban is bízik, tette hozzá, hogy ezeknek a megyei prioritásoknak nagyobb érvényt tudnak szerezni, és itt megemlítette a vegyipari, az anyaggyártás-technológiai ágazatokat. De véleménye szerint a természeti erőforrás-gazdálkodás terén is vannak olyan kutatás-fejlesztési irányvonalak, amelyeknek lehet nemzeti prioritást adni.

– Azt is láttuk, hogy az S3 stratégia továbbcsiszolásában nagyon komoly javaslatokkal tudott a megye részt venni – fűzte hozzá Demeter Ervin. A kormánymegbízott ismertette: a nemzeti stratégia 6 nagy prioritást határoz meg – köztük például a fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiákat –, és ezek mellett további 13 intelligens megyei specialitást fogalmaztak meg, plusz további 2 szakterület kiegészítését is javasolták.

– Úgy gondoljuk, hogy jó reményekkel tekintünk a következő európai uniós időszak elé – fogalmazott Demeter Ervin.

A megyei közgyűlés nevében Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke elmondta, intézményműködtetés helyett területfejlesztéssel foglalkoznak a megyei grémiumok 2013 januárjától. A területfejlesztést pedig szeretnék abba az irányba terelgetni, hogy a lehető legjobb módon gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítódjanak a rendelkezésre álló pénzeszközök. Ennek érdekében komplex fejlesztési program kidolgozásába kezdtek még tavaly, megtörtént a helyzetértékelés, a középtávú célok kijelölése, melyek alapján már elfogadták a komplex fejlesztési stratégiát. Ezek végrehajtásához lesz egy 49 milliárdos forrása a megyei önkormányzatoknak, illetve a járási fejlesztésekhez újabb 27 milliárd.

Török Dezső azt is elmondta: nagy örömmel tapasztalta, hogy a megyei és a nemzeti prioritások között átfedések vannak. Ezek közül egyet emelt ki, ez pedig a tisztaszén-technológiára való építkezés, hiszen a jövőben ez egy kitörési pontja lehet a megyének.

Bihall Tamás, a BOKIK elnöke ismertette: a megye gazdaságában mintegy 50 ezer vállalkozás működik. Több ezer azoknak a cégeknek a száma – hangsúlyozta –, amelyek alkalmasak arra, hogy a kutatás-fejlesztési eredményeket a gyakorlatban is hasznosítsák.

– Mind a megyei, mind a nemzeti stratégia nagy előnyének tartom, hogy kifejezetten törekszik a helyi kis- és középvállalkozások megszólítására és bekapcsolására. Erre forrásokat is fognak biztosítani, jellemzően néhány kiemelt területen, mint például a gépipar, a járműipar, a vegyipar, a megújuló energiaforrások stb. – sorolta Bihall Tamás, hozzátéve: nagy előnye még a stratégiának, hogy a fegyelmezett szakosodás mellett nyitott is marad a rendszer.

A BOKIK elnöke kiemelte ugyanakkor: a stratégia a K+F és az innováció támogatására bővítené az oktatási lehetőségeket is. Szerepel benne ugyanis egy javaslat, ami a felsőoktatás és az ipar együttműködését segítené elő egy, az egyetem bázisán megvalósított központ létrehozásával.

Dobróka Mihály, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára hangsúlyozta az alulról építkezés fontosságát az intelligens stratégia megalkotásánál. Ezt a célt szolgálta a szeptemberi workshop is, ahová mintegy 60 szakértőt, a vállalati, gazdasági és a tudományos élet képviselőit hívták meg. Sok gondolat, ötlet elhangzott akkor is, amit csokorba szedve és rangsorolva eljuttattak a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz.

– A mai nap arról szólt, hogy a megyékből érkezett javaslatokat országos szinten integrálták, és kialakult egy első megfogalmazásban lévő javaslat a stratégiára – mondta Dobróka Mihály, aki ismertette a stratégia kialakításának folyamatát, kiemelve: az előtanulmány megfelelő alapokat biztosít a nemzeti stratégia kiépítéséhez és megvalósításához.

A társadalmasítás második körére szervezett megyei rendezvények mellett módosító javaslatok, észrevételek online felületen is megküldhetők október 17-ig. A stratégia anyaga a www.s3magyarorszag.hu oldalról tölthető le.