Az ősi tavaszváró ünnep két egyházi ünnep között van, a farsang kezdete vízkereszt, január 6-a, és hamvazószerdáig tart, ami idén március 6-ra esik. A néprajzkutató elmondta: régen főként farsangkor tartották a lakodalmakat, mert sem az azt megelőző adventi, sem az azt követő nagyböjti időszakban nem lehetett hangos mulatságokat rendezni, a nyár pedig a munka időszaka volt a paraszti világban.

Különösen a farsang utolsó három napja volt az, amelyet leginkább kihasználtak a szórakozásra, ilyenkor tartották a maszkos felvonulásokat, nagy bálokat, ilyenkor jelent meg a legtöbb farsangi szokás. Az egyház sokáig tiltotta is a farsangot, az ördögök ünnepének tartotta, mert ilyenkor "elszabadultak" a dolgok, az emberek zsíros ételeket ettek, ittak, mulattak - tette hozzá.