Meglehetősen sajátos évértékelő interjút készítettünk Török Dezsővel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés új elnökével, hiszen egy olyan esztendőt kellett összegeznünk, amelynek csak utolsó harmadában került elnöki pozícióba a politikus. Kétség nem fér hozzá, három hónap alatt nem lehet megváltani a világot, az azonban tény, hogy jó néhány - a korábbi években megkezdett - projekt, gazdasági beruházás 2014-re ért a megvalósítás szakaszába. Beszélgetésünk kezdetén azokat a megyénkben letelepült vállalkozásokat vettük számba, amelyeknek elvitathatatlanul jelentős gazdaságfejlesztő hatása van, nem pusztán Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, de az ország egészét tekintve. „Az autóipari biztonsági berendezéseket gyártó japán Takata cégcsoport miskolci gyárának felépítése a tavalyi esztendő egyik legnagyobb borsodi sikere, de nem szabad megfeledkeznünk a MOL Nyrt. és a Japan Syntetyc Rubber Corporation (JRS) megállapodásának köszönhetően realizálódott tiszaújvárosi butadién üzem letelepítéséről sem”- vágott mindjárt a közepébe Török Dezső.

A szakmunkásképzés problematikájáról is beszélgettünk, miképp az elnök elmondta, hivatalba állása óta meglehetősen sok nagyvállalkozó kereste fel azon aggodalmának hangot adva, hogy nem talál megfelelően képzett szakmunkásokat. „A visszajelzések alapján tíz szakmunkás végzettségű jelentkezőből hét teljességgel alkalmatlan az általa kitanult szakma elvégzésére”- mutat rá Török Dezső. Ezen cégek vezetői lehangoló - bár tegyük mindjárt hozzá- korántsem meglepő adatokat közöltek. „A Wanhua-BorsodChem elnök-vezérigazgatója, Jason Ding sajnos ugyanezt erősítette meg – állítja-, miközben jelentős munkaerőigényük lenne, az elkövetkezendő időszakban több száz vegyipari szakmunkást alkalmazna Kelet Közép Európa egyik legjelentősebb vegyipari társasága.” Török Dezső kategorikusan kijelenti, hogy a cégvezetők visszajelzései alapján a helybéli vegyészmérnökök, technikusok magasan kvalifikáltak, jó és megbízható munkaerőnek számítanak, a probléma kifejezetten a szakmunkákra jelentkezőkkel van. „Bizonyos anomáliákat is megfigyelhetünk ezen a területen - hívja fel a figyelmet -, hiszen a vegyipari szakmunkásképzést például még a képzési jegyzékből is kivették, így aztán most jobb híján cipészeket, pékeket képeznek át 720 órás tanfolyamok keretében vegyipari operátorokká. A Wanhua-BorsodChem  vezetése azt kérte tőlem, érjük el kormányzati szinten, hogy visszategyék ezeket a szakmákat a képzési jegyzékbe, ezen cégek pedig biztosítják a tanműhelyt és a gyakorlati oktatás lehetőségét, a rátermettebb fiataloknak pedig állást ajánlanak.” A Fidesz-KDNP-s politikus arról is beszélt a Miskolci Naplónak, hogy „az Orbán-kormány egyre nagyobb hangsúlyt fektet a szakmunkásképzés színvonalának javítására, de ennek eredményei nem mutatkoznak meg egyik napról a másikra.”  Török Dezsőnek meggyőződése, hogy megyénkben a vegyipari végzettséggel rendelkezőknek jelentős foglalkoztatást biztosítana, mégpedig hosszútávon a Wanhua – BorsodChem mellett a tiszaújvárosi TVK Nyrt. is. A megyei közgyűlés új elnöke, aki 30 éven át dolgozott az olajiparban úgy véli, a jövőben olajozottabban kell működniük bizonyos dolgoknak, mint például a munkaerőképzés és a munkaerő igény összehangolásának.

Az ipar és az agrárium különös összefonódásaként hoztuk szóba azt a citromsavgyárat, amelynek építése várhatóan idén júniusban indul. Mint arról a Miskolci Napló is beszámolt, a nemzetközi szinten is meghatározó RZBC Group Co, LTD cégcsoport 2018-ban már értékesítheti a Borsodban előállított citromsavat. A megyei közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy „a több mint harminc milliárd forintos beruházás közvetlen hatással lesz az agráriumra is, miután a citromsav-vegyület előállítása kukoricából történik. A Sajó-völgyében felépülő üzem 165 főnek ad munkát, de a kukoricatermelésben indirekt részt vevő helyi gazdák bevonásával is növekszik a foglalkoztatás. Az elnöktől megtudtuk, hogy a megyében termelt összes kukoricamennyiség mintegy kétharmadát felvenné a létesülő citromsavgyár, nagyságrendileg évi 200. 000 tonnát. (2012-ben 290. 000 tonna kukoricát termelt a megye) 

Ezzel összefüggésben beszélgettünk a vidékfejlesztési programról, s arról, megyénk mit tud kiaknázni a lehetőségekből. Az agrárszektoron belül lesznek kiemelten támogatott területek a közeljövőben, amelyek a vidéki munkahelyek megőrzését, a versenyképességet, termelési-és jövedelembiztonságot szolgálják. „Nagyon komoly munka folyik annak érdekében, hogy a gazdaságfejlesztésre épülő pályázati lehetőségek eljussanak az érintettekhez”- mutatott rá Török Dezső, aki ezzel párhuzamosan elmondta, csaknem 70 ilyen jellegű konzultáción van túl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat. A Miskolci Naplónak azt is elárulta az elnök, hogy legkésőbb február közepéig összehívja a megye 358 településének vezetőjét, hogy a stratégia fejlesztéseket és az ahhoz szükséges forrásokat településenként „testre szabva” is megbeszéljék. 

„A falvak mellett megyénk székhelyéről sem feledkezünk meg”- szögezte le Török Dezső, aki arra emlékeztetett, hogy Miskolc várost a kormány kiemelt gazdasági övezetté nyilvánította, a megye számára elérhető több mint 93 milliárd forintos pályázati forrásból Miskolc 35 milliárd forinttal gazdálkodhat a következő időszakban. Szó volt a különféle operatív programok egymásra építésének kiaknázási lehetőségeiről is, és arról, hogy a Gazdasági és Innovációs Operativ Program (GINOP) a turisztikára, mint prioritást élvező gazdaságfejlesztő területre tekint. A számottevő természeti és épített örökségben bővelkedő Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságfejlesztő stratégiájában így hát az ipar és az agrárium mellett a turizmus is előkelő helyen áll. Ezeket „turistacsalogató” kincseket, legyen az kulturális, vagy akár gasztronómiai érték – mint a Vizsolyi Biblia, a szomolyai cseresznye, vagy a bükkaljai riolittufa faragású pince- hivatott összegyűjteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár Bizottság.