A járműipari fémalkatrészgyártó szak sikere is hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy a társaság szeptembertől a Miskolci Egyetemmel – amellyel közel tíz éve szoros a kapcsolatuk kutatás-fejlesztési projektekben – együttműködve részt vesz az öntőmérnökök felsőfokú duális képzésében is. Fegyverneki György, a Nemak Győr Kft. termék- és folyamatmérnökségének vezetője, a Magyar Öntészeti Szövetség elnökségi tagja rámutatott, nagyon fontos, hogy a Nemak bele tud folyni későbbi munkatársai képzésébe, hiszen így ők is megismerik a fiatalt, és fordítva, a pályakezdő is megismeri a céget, mire friss diplomásként munkába áll. Hozzátette, ha egy diák 14 évesen a középfokú duális képzésre jelentkezik, és nem helyezkedik el utána szakmunkásként, hanem továbbtanul mérnöknek a felsőfokú duális képzés keretein belül, akkor nyolc évet dolgozik már a Nemaknál, mire befejezi a tanulmányait. Ez a munkatapasztalat szinte behozhatatlan versenyelőnyt jelenthet számára a munkaerőpiacon.
A felsőfokú duális képzésről a Magyar Öntészeti Szövetség elnökségi tagjaként is dolgozó szakember elmondta: ez a képzési forma tulajdonképpen azt jelenti, hogy a fiatal a céghez is és az egyetemre is jelentkezik, és csak akkor nyer felvételt, ha mindkét helyre megfelelt. A képzés idejének felét az egyetemen, másik felét pedig a cégnél tölti a hallgató, aki az intézmény és a vállalat által közösen kidolgozott tanterv alapján sajátítja el az elméleti és gyakorlati ismereteket. A hallgatók a törvényi előírásoknak megfelelően fizetést is kapnak, ugyanakkor szigorú követelményeket kell teljesíteniük mind a kötelező tantárgyakat, mind a kreditpontokat illetően. Ha nem megfelelőek az eredmények, a hét féléves BSc képzésből ki is lehet esni – ilyenkor a tanuló visszakerül a normál nappali szakra.
Hazánkban egyedül a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara indít öntőmérnök szakot. Idén 14 hallgató kezdte el a duális képzést, közülük öten a Nemaknál tanulnak és dolgoznak majd. A hazai öntödéknek azonban ennél jóval nagyobb számú szakemberre lenne szükségük – mondta el Fegyverneki György. A szakember hozzátette, tavaly kampányt indítottak annak érdekében, hogy az általános és középiskolásoknak bemutassák, mi is az öntészet.
A termék- és folyamatmérnökség vezetője szerint ugyanis a szakma iránti gyér érdeklődés hátterében az állhat, hogy egy átlagos magyar fiatal nem ismeri ezt a pályát, nem tudja, milyen sokrétű elhelyezkedési lehetőséget kínál. Gondoljunk csak arra, hogy ahogy egy autó, úgy egy lakás is tele van öntvényekkel – jegyezte meg, és hozzátette, az öntészet ma már nem arról szól, mint ötven évvel ezelőtt, hiszen ez egy 21. századi, százszázalékosan automatizált tiszta technológia, amely teljesen környezetbarát. A szakember a duális képzéssel kapcsolatban még azt is kiemelte, hogy a hallgató tanulmányai idején pénzt kereshet az ösztöndíja mellé, amellyel kiegészítheti a család vagy a saját jövedelmét.
Fegyverneki György konkrét számokat is említett az öntész mint hiányszakmával kapcsolatban: ezek szerint Magyarországon 150 öntöde van, közülük 10-15 kifejezetten nagy – akár 500–1000 fő között foglalkoztat –, ide kellenek a mérnökök, akikből jó esetben is csak öt végez évente, miközben az iparág ennek ötszörösét is fel tudná venni.
A Nemak Győr Kft.-hez a középfokú műszaki végzettségű és felsőfokú mérnöki végzettségű szakembereknek egyaránt megéri jelentkezni, hiszen a vállalat termékei iránti kereslet folyamatos növekedésének köszönhetően további jelentős fejlesztéseket, létszámbővítést terveznek.