– A miskolci önkormányzat kiemelt céljai között szerepel a „zöld” város megteremtése. Számos elemét és eredményét ismerjük a Green City projektnek, ön miket emelne ki ezek közül?

– Minden egyes projekt fontos, ami Miskolc és térsége környezetének védelmét és lakóhelyünk természeti értékeinek megóvását, a városi levegő minőségének javítását, az energiafelhasználás csökkentését, rövidebben: a fenntartható városi környezetet, az élhető város megteremtését szolgálja – hangsúlyozta Pfliegler Péter alpolgármester. – A Zöld Város, azaz a Green City-elvek megfogalmazása csupán egy elvi keret, amit tartalommal kell megtöltenünk. Ennek lényege, hogy a város mindennapi életének szervezése és a közösséget gazdagító fejlesztések a természetes környezet érdekeire, így a városunkban élőkre figyelemmel történnek meg a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az elkészült beruházás használatáig.

– A „zöld” várossá válás célja mélyen átszövi a hétköznapjainkat, szinte az élet valamennyi területéről lehet példákat említeni…

– Így van, ha az energetikát nézzük például, akkor is elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek során Miskolc valódi élhető, „zöld” várossá nőtte ki magát. Joggal vagyunk rá büszkék, hogy napjainkra több mint 50 százalékban megújuló energiát használunk a távhőszolgáltatásban – köszönhetően elsősorban a geotermikus energiát hasznosító projektnek, amelyért Greennovációs Nagydíjat is nyertünk. Az elmúlt években több más projekt is megvalósult a megújuló villamosenergia-termelés területén a biogáz, a depóniagáz és a biomassza felhasználására. Jelentős épületenergetikai beruházásokat és felújításokat hajtottunk végre, valamint a városi közvilágítás korszerűsítése (LED típusú lámpatestek) is megtörtént. Elkészült Miskolc Fenntartható Energia Akcióterve is.

A hulladékkezelés terén jelentős szemléletformáló erővel bír a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés és a zöldhulladék-gyűjtés. Ennek alapja, hogy megújult a hulladékgyűjtés és -kezelés infrastruktúrája (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, gyűjtőedények cseréje) és a teljes hulladékgyűjtő gépjárműpark. A városi komposztálási program keretében komposztáló keretekkel és tanácsadással is segítjük a lakosságot, de további fejlesztéseket tervezünk ezen a területen. Öröm számomra, hogy az egész országban példaértékű projekt nemcsak Miskolc, hanem a környező 36 további település lakosai számára is a természet megbecsülését jelenti.

– A város közösségi közlekedésének megújulása hogyan illeszkedik a „zöld” város építésébe?

– A Zöld Nyíl projekt keretében 31 új, környezetbarát Skoda villamos állt üzembe, majd 75 alacsonypadlós CNG (sűrített földgáz) busz váltotta le a környezetszennyező, elöregedett dízel járműveket. Mindezeknek köszönhetően nagyságrendekkel csökkent a közösségi közlekedés légszennyező hatása. Tavaly megépült a CNG töltőállomás is, ami a lakossági igényeket is kiszolgálja. Szintén tavaly készült el Miskolc fenntartható mobilitási terve. A kerékpáros infrastruktúra-fejlesztéseink is folyamatosak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi városzöldítés, a panelkorszerűsítés, a közösségi terek és parkok, modern játszóterek kialakítása nem valósulhatott volna meg a miskolci polgárok, civil szervezetek és lakóközösségek odafigyelése és segítőkészsége nélkül.

– Az ivóvízellátásban és a szennyvízkezelés terén is fontos lépéseket tett a város.

– Miskolc kitűnő minőségű és jóízű ivóvízzel rendelkezik. Hogy ez így is maradjon, a vízbázis védelme érdekében komoly beruházásokat hajtottunk végre. Világszínvonalú a miskolctapolcai ultraszűrő-technológiát használó víztisztító rendszer is. Környezetünk védelme és a lakosság komfortja érdekében bővült a szennyvízcsatorna-hálózat; kiépült a szennyvíztisztító-telep III. tisztítási fokozata és felépült a biogáz erőmű is.

– Visszatérő probléma Miskolcon a késő ősszel, télen megjelenő szmog. Hogyan tud a város védekezni ez ellen, mivel tudjuk elkerülni a kellemetlen füstköd kialakulását?

– Szeretném először is leszögezni, hogy Miskolc levegője alapvetően jó minőségű! Mindemellett már tavaly elkezdtük egy levegőtisztasági projekt előkészítését, amely nemcsak pontosabb adatgyűjtést és -elemzést tesz lehetővé, hanem elindít egy hosszú távú szemléletformálási programot is (avar- és kertihulladék-égetés csökkentése, szilárd tüzelési mintaprogramok, szmogporszívó, lakossági tanácsadás, oktatás, szemléletformálás), ami elősegíti a lakossági eredetű légszennyezés csökkentését. Ezzel elérhetjük a város levegőminőségének javulását.

– A „zöld” város megteremtése – mint neve is mutatja – elsősorban környezetvédelmi szempontokat vesz figyelembe, de nyilván nem elhanyagolhatóak a gazdasági vonzatai sem. A város által vallott „zöld” szemléletnek milyen hatásai vannak Miskolc gazdaságára nézve?

– A Zöld Város egy élő organizmushoz hasonló, egymással ezer szálon összefüggő, hatásában minden városlakóhoz kapcsolódó rendszer. A rendszer alakításában nemcsak a környezetvédelmi szempontokat, hanem társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell vennünk!

Az elmúlt évek során több világméretű cég talált otthonra Miskolcon a Mechatronikai és Déli Ipari Pakban (MIDIP). Ezek a cégek korszerű, tiszta, 21. századi technológiákat honosítottak meg városunkban, amely a Miskolc által vallott és a gyakorlatban követett „zöld” szemléletnek (is) volt köszönhető. Konkrét példa, hogy a MIDIP területén rendelkezésre áll a „zöld” hőenergia, azaz a geotermikus fűtés, az idetelepülő vállalkozások számára egy fontos feltétel a döntési folyamatban. Az itt letelepülők pedig munkahelyeket teremtenek, adókat fizetnek, azaz hozzájárulnak a város gazdasági erejének gyarapításához.

A „zöld” gazdaság szempontjából nagyon fontos tényező a megelőzés, a megtakarítás, hiszen az a legzöldebb energia, amit nem kell megtermelni, mert nem használunk fel. Például a jobb szigetelésű épületek, a hatékonyabb gépek révén a fel nem használt áram, üzemanyag; az, hogy valaki az autó helyett a kerékpárt vagy a közösségi közlekedést választja, számottevő pénzbeli megtakarítást és nagyságrendekkel alacsonyabb környezetterhelést is jelent. Éppen ezért erre buzdítok mindenkit, aki csak teheti! Otthonában mindenki tapasztalhatja, mennyi megtakarítással jár például kicserélni a hagyományos izzókat modern, energiatakarékos égőkre vagy a régi nyílászárókat újakra. Ugyanez érvényes, amikor a város fejleszti a közvilágítási rendszert vagy közintézményeket, például óvodákat újít fel. A kevesebb kibocsátott szennyezőanyag (legyen az szemét, füst vagy szennyvíz) pedig nem terheli a miskolciak egészségét, ami hosszú távon kevesebb egészségügyi kiadást, hosszabb, termékenyebb életet jelent.

– Mik azok a dolgok, amelyekben Miskolc élen jár a megyei jogú városok között a Green City szemléletben?

A megújuló energiahordozók felhasználásának aránya a távhőszolgáltatásban eléri az 57,4 százalékot, ami tudomásom szerint egyedülálló, de legalább is élenjáró a magyar városok között. A geotermia, a depónia- és a biogáz-hasznosítással, valamint a biomassza-erőmű működtetésével Miskolc 2008-hoz képest 40 százalékkal kevesebb üvegházhatást kiváltó gázt bocsát ki. Ezzel az eredménnyel előkelő helyen szerepel a hazai és az uniós városok között.

Miskolc egyébként a megyei jogú városok közül elsőként, még 2011-ben csatlakozott a Green City mozgalomhoz. A Green City szempontrendszer használata Miskolc városfejlesztési programjának kidolgozásakor kiemelkedő szerepet kapott. Az első Green City elvek alapján akkreditált beruházást, a Miskolctapolcai Strandfürdőt 2015-ben adtuk át.

Elkezdődött a Miskolci Zöld Könyv kidolgozása, ami egy városrészekre bontott területhasználati útmutatót is tartalmazni fog. A Zöld Könyv a fejlesztések és a döntés-előkészítési feladatok megalapozása mellett a lakosság zöldfelületi tevékenységeket is támogatni fogja.

2015 áprilisában Kriza Ákos polgármester révén Miskolc csatlakozott az európai Polgármesterek Szövetségéhez, azzal a céllal, hogy a város is hozzájáruljon az Európai Unió 2020-as célkitűzéseinek megvalósításához. Az együttműködés keretében a város Fenntartható Energia Akciótervet készít, és formálisan is vállalja, hogy 20 százalékkal mérsékli szén-dioxidkibocsátását. 2016 és 2020 között Miskolc közel 10 milliárd forintot fordít erre a célra, főként közlekedésfejlesztés, épületenergetikai beruházások és zöldfelület-fejlesztés keretében, ennek köszönhetően a bázisévhez képest nem 20, hanem 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Országos jó példák a Miskolc és Környéke Hulladékgazdálkodási Társulás által megvalósult és tervben lévő fejlesztéseink, illetve nagyon sikeresek az Európai Mobilitási Hét rendezvényeink is. Már többször ismerték el Brüsszelben is és Budapesten is az e téren kifejtett munkánkat.

– Említette az Európai Mobilitási Hetet – minek tulajdonítja, hogy többször is az élmezőnyben szerepelt Miskolc a program megszervezésével?

– Az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódóan Miskolc a helyi társadalmi szervezetek és az önkormányzat együttműködésével, 2000-től minden évben megszervezi a városbarát közlekedési formák népszerűsítésére irányuló rendezvénysorozatot. Valóban, a több ezer résztvevőt megmozgató, magas színvonalú rendezvénysorozat az elmúlt években többször is kiérdemelte országosan a Legjobb Szervező Önkormányzat díjat. Nemcsak a magyarországi, hanem az európai élmezőnyben is ott vagyunk, hiszen 2015-ben bekerültünk Európa legjobb 10 Mobilitási Hetet szervező önkormányzata közé. Arra vagyunk a leginkább büszkék, hogy évről évre sokakat, sőt egyre többeket tudunk megmozgatni a rendezvénysorozat keretén belül, és fontos szempont, hogy a fiatalokra, iskolásokra is számíthatunk.

– Az eddigi eredmények, sikerek után tekintsünk egy picit a jövőbe: melyek a legközelebbi „zöld” célkitűzések, amiket a lakosság is érzékelni fog?

– Erősen bízunk benne, hogy a levegőtisztaság-védelmi pályázatunk nyerni fog és elindulhat egy nyolcéves szisztematikus munka a levegő minőségének javítása érdekében. Ezenkívül terveink között szerepel egy 1 MW-os napelem park létrehozása, tehát a megújuló energia hasznosítása. Új kerékpárutakat fogunk kialakítani, a kerékpárosok ajánlásainak figyelembe vételével. Elindítjuk a Miskolctapolcai Strandfürdő kettes ütemének fejlesztését. Folytatjuk az óvodák, bölcsődék, iskolák és orvosi rendelők energiahatékonyság-központú rehabilitációját. Több zöldfelületet tervezünk kialakítani Diósgyőrben és a belvárosban, ezekben egészség-és sportparkokat hozunk létre. De a tervek között szerepel az elektromos autótöltők telepítése is a város különböző pontjaira.

– És végül ejtsünk néhány szót azokról a forrásokról is, amelyeket a Green City-re lehet fordítani. Melyek ezek a pályázatok?

– „Zöld város kialakítása” címen számos TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) projekt valósulhat meg Miskolcon: fejlesztési és rehabilitációs terület e tekintetben a belváros és a történelmi Avas; Miskolctapolcán az őspark és környezete; Diósgyőrben a városrész-központ integrált rehabilitációja és a II. János Pál pápa tér, a Nagy Lajos király útja, a könyvtár, a szolgáltatóház és a Vár utca környéke.

Európai uniós forrásból valósul meg az Avas csapadékvíz-elvezetését megoldó projekt, ami a terület felszíni vizek elleni védelmét is szolgálja. Tervek vannak a városi kerékpárút-hálózat északi irányú bővítésére a Bosch-üzem felé, déli irányban a görömbölyi városrészben. Forgalomcsillapított övezetet alakítunk ki Diósgyőrben.

Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés történik majd a történelmi Avason és a Herman Ottó Múzeumban, hiszen városunk az elmúlt 1-2 évben óriási fejlődést tudhat magáénak mind a turisták számát, mind pedig az általuk itt eltöltött vendégéjszakák számának tekintetében. Ezzel természetesen a vendégeink által Miskolcon, a helyi vállalkozásoknál elköltött összeg nagysága is jelentősen emelkedik. Szintén ilyen forrásból valósulhat meg a már többször emlegetett LIFE IP Levegőtisztaság-védelmi projekt is.