Ezt a Financial Times európai kiadásának keddi számában írja Matthew Bryza, a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója, az Egyesült Államok korábbi azerbajdzsáni nagykövete.

Bryza szerint el kell oszlatni azt a mítoszt, hogy Európa országai túlzott mértékben függnek az orosz gázszállításoktól, mivel az orosz gazdaság nagyobb mértékben függ az unióból származó gázbevételektől, egyúttal úgy véli, az Európai Unió képes lenne átvészelni a telet anélkül, hogy akárcsak egyetlen molekulányi orosz gázt is vásárolna.

A szakember felidézi, hogy Vlagyimir Putyin célja a Kínával kötött gázmegállapodással az volt, hogy megfélemlítse Európát, ugyanakkor Peking a jelenlegi helyzetben olyan árat tudott kialkudni, hogy végül több mint negyven százalékkal fizet majd kevesebbet a földgázért, mint jelenleg Litvánia, ez pedig a jövőbeni ázsiai gázmegállapodásokra is rányomhatja a bélyegét, ráadásul Európa négyszer annyi gázt vásárol az oroszoktól, mint Kína.

Ettől még Moszkva fenntartja majd a fenyegetést, hogy elzárja a csapot, ám ezt Bryza szerint három lépésben semlegesíteni lehet. Egyrészt az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tél előtt Európa minden tározóját teljesen feltöltsék. Ez Bryza szerint 85 milliárd köbméter tartalékot jelentene, ami az Európába irányuló 2013-as orosz gázexport több mint fele.

A maradékot a jelenleg részben kihasználatlan cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokon keresztül kellene beszerezni. Bryza úgy véli: az uniónak 104 milliárd köbméter kapacitása van erre, amelynek alig a negyedét használja, éppen azért, mert a Gazpromtól olcsóbb gázhoz jut.

A harmadik lépés a szakember szerint az ehhez szükséges pénzügyi források megteremtése volna, ennek szükségleteit Bryza 20 milliárd euróra becsüli. Ezt az Európai Központi Bank kötvénykibocsátásaiból kellene fedezni, a tagállamok garanciavállalása mellett.