Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója elmondta: a mostani felfedezés nem az első hasonló jellegű lelet a környéken, a régészek 1930-ban már rábukkantak egy hasonló törvénytáblára, amelyet a Nagy Konstantinként is ismert I. Constantinus és Licinius császárok közösen adtak ki 311-ben. Brigetio a korban a régió fontos településének számított, hiszen itt állomásozott a Pannonia provincia külső határát, a limest védő négy római légió egyike.

– A lelet jelentőségét az adja, hogy a táblán megörökített rendelkezéseket meghozó Philippus Arabs császár (244-249) összesen nyolcvan törvényt adott ki ötéves uralkodása alatt, azonban ezekből, a most megtalált táblával együtt, csupán kettő maradt fenn feliratos formában – hangsúlyozta Számadó Emese.

A múzeumigazgató kitért arra is, hogy a töredékes formában, hat darabban megtalált törvénytábláról láthatóan megpróbálták eltüntetni a császár nevét. Mindez azért történhetett, mert Philippus Arabs elődje a nagy népszerűségnek örvendő III. Gordianus meggyilkolása árán került a trónra, ezért halála után a római szenátus emlékezetének elátkozásával (damnatio memoriae) sújtotta, vagyis minden lehetséges helyről megpróbálták eltüntetni a császár és családja nevét.

– A törvénytábla tartalmát töredékessége miatt csak a korábban megtalált első szőnyi törvénytábla nyelvezetének, stílusának segítségével sikerült kikövetkeztetni. A kutatók szerint a táblán megörökített rendelkezések a katonáknak biztosítottak különféle privilégiumokat és adókedvezményeket – mondta el Számadó Emese.