Mivel külső munkákról van szó, minden függ az időjárástól, de jelen állás szerint egy-két hét múlva befejeződhet a miskolci görög katolikus székesegyház felújításának erre az évre tervezett szakasza. A leglátványosabb változások már így is jól láthatók, a megújított, díszítő téglaburkolattal ellátott templom, rangjához méltóan, már valódi ékessége a belvárosnak.

– Néhány apró kiigazítás van még hátra, illetve az, hogy burkolatot kapjon a főbejárat előtti új lépcső. A látványos építési munkáknak ezzel egyelőre vége lesz – mondta Tóth Ferenc ökonómus. – A belső megújulása hosszabb folyamat. Fontos, de inkább a szertartást, a hitéletet kiszolgáló javításokat végzünk, ilyen például a padok felújítása, a lábazatok újradeszkázása, vagy például a hangosítás felülvizsgálata. Ami a belsőben meghatározó újdonság, az a két sekrestye összenyitása a hajóval, így azokból nem a templom legszentebb részébe kell belépni. Ez most különösen hasznos, hiszen amíg a főbejáratnál dolgoznak, addig a hívek a sekrestyén keresztül érkeznek a templomba – tette hozzá.

Hátra van még a székesegyház külső megújulásának egy fontos lépése: három szentkép kerül a homlokzatra. Ennek a munkának is feltétele a kedvező időjárás, de ez lelki folyamat is, mondta az ökonómus.

A falképeket Seres Tamás festő-restaurátor készíti. A szendrői művész számos ikont festett a görög katolikus egyház részére, többek között a nyíregyházi társszékesegyházba, a hajdúdorogi székesegyházba – valamint az ő keze munkája a miskolci püspöki székház külső seccója, és készít festményeket az ott található kápolnába is. Így mostani felkérése egy folyamat eredménye, része annak az elképzelésnek, hogy egységes arculattal jelenjen meg a miskolci székház és a székesegyház.

A munkához szilikátfestéket használ majd. A templom környéki nagy forgalom, az abból fakadó savképző gázok ugyanis hamar tönkretennék a hagyományos technikával készült képeket. Így viszont időjárásálló, tisztítható, tartós felülete lesz az alkotásoknak.

– Hogy mit ábrázoljanak a seccók, arról a püspökség döntött. A középső tondóba (kör alakú „keretbe”) az Istenszülő képe kerül, hiszen Nagyboldogasszonyról elnevezett a székesegyház. Széttárt karú, imádkozó testtartású ábrázolás lesz, úgynevezett platitera, aminek jelentése: az egeknél szélesebb. Az oldalsó képeken pedig két főpapot, Nagy Szent Bazilt és Aranyszájú Szent Jánost fogjuk majd látni.

A két keleti szent közül Bazil az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője, a keleti típusú szerzetesség egyik kialakítója volt. A templomban zajló liturgia szerzője, János személye pedig azt üzeni: a szertartások azok, amik igazán fontossá teszik ezt az épületet.