19.00 Részvételi arány 18.30 óráig
A választásra jogosultak 68,13 százaléka, 5 365 511 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 71,94 százalék, ami 147 237 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 63,55 százalék, ebben a megyében 332 743-an voksoltak.A fővárosban a szavazók 72,75 százaléka, 990 587 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A korábbi parlamenti választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, 18.30-kor nem volt adatközlés.
17.30 Részvételi arány 17 óráig
A választásra jogosultak 63,21 százaléka, vagyis 4 977 880 ember szavazott országszerte a 17 órai részvételi adatok szerint. Mivel most egy fél órával hamarabb közöltek részvételi adatokat, mint a korábbi választások alkalmával, nehéz megmondani, rekordnak számít-e, de valószínűleg egy kicsivel alacsonyabb, mint 2002-ben, az első fordulóban volt, és biztosan alacsonyabb, mint az akkori második fordulóban.
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 66,71 százalék, ami 136 535 szavazót jelent. A legalacsonyabb arány Hajdú-Bihar megyében volt, 58,86 százalék, ebben a megyében 250 921-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 67,28 százaléka, 916 067 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
A korábbi parlamenti választásokon az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as választás első fordulójában 49,52 százalék, 2002-ben 65,56 százalék szavazott 17 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a szavazásra jogosultak 61,72 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 59,28 százalék, négy éve pedig 56,77 százalék voksolt 17.30-ig.
15.30 Részvételi arány 15 óráig
A választásra jogosultak 53.64 százaléka járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
13.30 Részvételi arány 13 óráig
A választásra jogosultak 42,32 százaléka, 3 333 298 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 45 százalék, ami 451 528 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 37,7 százalék, ebben a megyében 167 187-en voksoltak. A fővárosban a szavazók 45,52 százaléka, 619 821 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
11:33 Részvételi arány 11 óráig
A választásra jogosultak 29,93 százaléka, 2 356 947 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 32,56 százalék, ami 91 750 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 26,43 százalék, ebben a megyében 117 191-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 29,14 százaléka, 396 755 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 24,78 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 23,23 százalék voksolt 11 óráig. Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
9:47 A részvételi arány 9 órakor: 13,17 százalék
A választásra jogosultak 13,17 százaléka, 1 036 849 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 15,34 százalék, ami 43 240 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 11,74 százalék, ebben a megyében 61 450-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 11,1 százaléka, 151 197 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 10,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 9,50 százalék voksolt 9 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
8:15 – A miniszterelnök már leadta szavazatát
Orbán Viktor Budapesten, a Zugligeti Általános Iskolában szavazott feleségével, Lévai Anikóval együtt. A kormányfő a szavazás után azt mondta: a tét Magyarország jövője, nemcsak pártokat, kormányt, miniszterelnököt, hanem jövőt is választunk magunknak. A miniszterelnök a mai nap folyamán több településre is ellátogat majd.
„Ez egy komoly ország, ez egy nagy ország, ez egy olyan ország, amelyik amikor kellett, mindig kiállt magáért, úgyhogy bízhatunk az emberekben, én el fogom fogadni a döntésüket” - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Szerinte egyébként ez nem a politikusok napja, hanem a választóké, és az ő döntésük előtt nem illendő mondani semmit.
A miniszterelnök annyit hozzátett, hogy mindkét szavazatát a Fideszre adta, mert „csak az a biztos”, a voksolás után pedig folytatja a mozgósítási kampányt, ezért is szavazott kora reggel.
Egyúttal arra kért mindenkit, vegyen részt a választáson.
Külföldi újságírók több kérdést is feltettek neki Magyarország és az Európai Unió viszonyáról, ezekre azt felelte: Magyarország lojális tagja a nemzetközi szervezeteknek, a kormány az ország érdekeit képviseli, mert „szeretjük az országunkat, küzdünk a jövőjéért”. Azt is mondta, hogy az EU nem Brüsszelt jelenti, hanem a nemzeti fővárosokat együtt.
8:05 Részvételi adatok reggel 7-ig
A választásra jogosultak 2,24 százaléka, 176 087 ember járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 2,59 százalék, ami 7300 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Győr-Moson-Sopron megyében volt, 1,98 százalék, ebben a megyében 7124-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 1,92 százaléka, 26 200 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka, nyolc évvel ezelőtt 1,61 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 1,64 százalék voksolt 7 óráig - írta az MTI.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt reggel 7-kor:
Baranya megye 2,24 százalék, 6810 szavazó
Bács-Kiskun megye 2,55 százalék, 10 594 szavazó
Békés megye 2,59 százalék, 7300 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2,09 százalék, 10 920 szavazó
Csongrád megye 2,36 százalék, 7800 szavazó
Fejér megye 2,26 százalék, 7688 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,98 százalék, 7124 szavazó
Hajdú-Bihar megye 2,44 százalék,10 415 szavazó
Heves megye 2,45 százalék, 5890 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 2,53 százalék, 7648 szavazó
Komárom-Esztergom megye 2,27 százalék, 5571 szavazó
Nógrád megye 2,08 százalék, 3244 szavazó
Pest megye 2,32 százalék, 23 318 szavazó
Somogy megye 2,25 százalék, 5605 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2,18 százalék, 9660 szavazó
Tolna megye 2,4 százalék, 4351 szavazó
Vas megye 2,14 százalék, 4382 szavazó
Veszprém megye 2,43 százalék, 6863 szavazó
Zala megye 2,11 százalék, 4704 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
7:00 Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap reggel 7 óra előtt az MTI-vel. Pálffy Ilona azt mondta: 106 egyéni választókerület mind a 10 285 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.
Egy helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.
Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson az ország 10 285 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A választáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.
A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott, érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat (az országos listásat és az egyéni választókerületit), amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
