A tanár a beadandó írásbeli feladatlap végén egy egyszerű kérdést tesz fel: Plusz 2, vagy plusz 6 pontot kérsz az eredményedhez? Vigyázz, mert ha a hallgatók több mint tíz százaléka kéri a hat pontot, akkor senki sem kap semmit!

A hallgatók nem játszhatnak össze, nem beszélhetik meg, ki mennyi pontot kér. Tehát biztonságosabb kettőt kérni, míg a hat pontot választva mindenki bónuszát veszélyeztetik. A plusz 6 pontok viszont nagyon is sokat jelenthetnek (esetleg egy jobb jegyet) az egyes hallgatóknak, ezért nem csoda, hogy eddig egyetlen osztálynak sikerült a plusz pontokat megtartaniuk, a többi osztály kapzsi volt, és a 6 pontot igénylők aránya meghaladta a tíz százalékot.

A dilemma az Egy csodálatos elme című filmből lehet ismerős, a lényeg pedig ugyanaz: együtt kell működni a többiekkel, ellenállni a kísértésnek, a kisebbet akarni, mert akkor mindenki jól jár.

A közlegelők tragédiája néven elhíresült dilemma, ami a közjó és az önérdek konfliktusát mutatja be, Garrett Hardin The Tragedy of the Commons című cikkéből kelt önálló életre. A cikkben egy angol közlegelő áll példaként, ami tíz tehenet tud eltartani, így mindegyik tíz liter tejet ad egy nap. Amíg minden gazda csak egy tehenet vitt ki a bizonyos legelőre, minden működött is, de amint egyikük úgy döntött, még egy tehenét kihajtja, a többi tehénnek már arányosan kevesebb fű jutott, és kevesebb tejet adtak. Az önzés pedig ragadós: egy másik gazda is két tehenét hajtja ki, így előbb-utóbb az egész csoport pórul jár, kivéve persze a két – vagy több – duplázó, önző gazdát. A tanulság az, hogy az emberi önzés teszi tönkre a közösséget, miközben ha mindenki beérné kevesebbel, sokkal többen játhatnának jól, a szabályok megszegése pedig csak átmeneti előnyökkel jár.