Csizmadia László, a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közalapítvány (CÖKA) elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatón ismertette a levelet, amelyben egyebek mellett azt írták: azért fordulnak Barack Obamához, mert a CÖF tagjai közül is egyre többen fejezik ki aggodalmukat az amerikai kormányzat, illetve a közvélemény Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásai kapcsán, pedig Magyarország mindig szövetségesként gondolt az Egyesület Államokra.

„Véleményünk szerint komolyan és negatívan befolyásolják egymás megértését azok a közvetlenül, illetve a sajtón keresztül megfogalmazott kritikák és támadások, amelyek többnyire a magyarországi körülmények meg nem-, vagy félreértéséből, illetve tudatos félremagyarázásából fakadnak” – olvasta a levelet Csizmadia László.

A levél szerint különösen aggasztónak tartják, amikor az amerikai diplomácia nyilvánosan megfogalmazott, a magyar belpolitikát illető kritikái úgy jelennek és fogalmazódnak meg, hogy az a magyar belpolitika részévé válik, annak befolyásolására törekszik.

„Bízunk benne, hogy az amerikai diplomácia az egyenrangú és befogadó párbeszédben keresztül képes lesz megváltoztatni hozzáállását - melyre nagy szükség lenne a jelenlegi, Ukrajnában zajló illetve a világot elborzasztó közel-keleti terrorcselekmények fényében” – fogalmaztak.

A levélben a CÖF biztosítja az amerikai elnököt arról, hogy a magyar nemzet és a civil társadalom egy tapodtat sem kíván eltávolodni „nyugati szövetségeseitől, és velük együtt örömmel és állhatatosan kíván dolgozni a jogállamiság keretei között megvalósuló szabadság és demokrácia értékeiért”.

A nyílt levelet úgy zárták: „meggyőződésünk, hogy országaink vezetőinek személyes találkozása lehetne a legmegfelelőbb forma a kölcsönös bizalom és elkötelezettség megerősítésére”.

Csizmadia László közölte, a nyílt levelet a sajtótájékoztatót követően adják át a budapesti amerikai nagykövetségen André Goodfriend ideiglenes ügyvivőnek. 

Fricz Tamás CÖF-alapító a levél megírásának motivációról elmondta: közös, kölcsönöses tiszteletben tartott alapértékek – a szabadság és a nemzeti önállóság iránti vágy és elkötelezettség – kötik össze a két országot, és éppen ezért meglepő fordulat, hogy az elmúlt időszakban az Egyesült Államok meghatározó lapjai Magyarország elleni szankciókra szólítják fel a saját országok és az Európai Unió politikai vezetését.

Fricz Tamás szerint a magyarok többsége és a CÖF tiltakozik a javaslatokkal és a fellépésekkel szemben.

Hozzátette, arra kérik a közéleti személyiségeket, szerkesztőségeket, hogy „fejezzék be a szankciókkal való fenyegetőzést”, és vegyék figyelembe a magyarországi civilek véleményét, és azokat is, amelyek nem a balliberális oldalról származnak. Az, hogy a szabadságjogok, és a jogállamiság mennyiben, vagy egyáltalán sérül-e Magyarországon az Orbán-kormány alatt, az lehet vita tárgya, de nem lehet szankciók kérdése – tette hozzá Fricz Tamás.

Ifj. Lomnici Zoltán CÖF-szóvivő arról beszélt, hogy az említett lépések ellenséges érzületet generálnak, sokszor nyílt támadást jelentenek a magyar alkotmányos berendezkedéssel szemben.