„Célunk világos: egy átfogó és kitartó terrorelhárítási stratégiával meg fogjuk gyengíteni és végeredményben meg fogjuk semmisíteni az ILIÁ-t (Iraki és Levantei Iszlám Államot)” – tette hozzá. Az elnök beszédében mindvégig az IÁ korábban bevett elnevezését használta.

Négypontos cselekvési stratégiáját ismertetve Barack Obama kijelentette, hogy az Egyesült Államok módszeres légi hadjáratot fog folytatni a terroristák ellen, és a korábbiakkal ellentétben már nemcsak a saját állampolgárai védelmére és humanitárius küldetésekre fog összpontosítani, hanem az iraki erők offenzívájával párhuzamosan mér majd csapásokat az IÁ célpontjaira.

„Mi több, világossá tettem, hogy le fogjuk vadászni a terroristákat, akik az országunkat fenyegetik, bárhol legyenek is. Ez azt jelenti, hogy nem fogok habozni az ILIÁ-val szemben Szíriában is fellépni Irak mellett” – mondta.

Közölte, hogy az új bagdadi kormány megalakulása nyomán – amit Washingtonban mindig is minőségi fordulópontnak tekintettek az amerikai segítségnyújtás fokozása szempontjából – újabb 475 katonát vezényel Irakba, akik kiképzik, valamint hírszerzési adatokkal és felszereléssel látják el az iraki és a kurd erőket, de a harcokban nem vesznek részt.

Obama elnök emellett ismételten arra kérte a kongresszust, hogy adjon a kormány számára pótlólagos felhatalmazást és anyagi eszközöket a szíriai mérsékelt fegyveres ellenzék kiképzésére. A Fehér Ház még júniusban 500 millió dollárt kért a törvényhozástól a kiképzés finanszírozására.

Az elnök kijelentette, hogy Amerika a terrorelhárítás terén partnereivel összefogva meg akarja akadályozni, hogy az IÁ képes legyen támadások indítására. Így meg fogja gátolni a csoport finanszírozását, javítja saját hírszerzési tevékenységét, harcol a terroristák ideológiája ellen és megakadályozza a külföldi harcosok Közel-Keletre történő utazását, valamint visszajutásukat onnan.

Barack Obama ígéretet tett a terroristák által menekülésre kényszerített civil lakosság humanitárius segélyezésének folytatására, tekintet nélkül felekezeti hovatartozásukra. Obama kifejtette meggyőződését, hogy a jogköre kiterjed az IÁ okozta veszély kezelésére, de egyúttal azt is kijelentette, hogy Amerika úgy a legerősebb, ha az elnök és a törvényhozás együttesen lép fel, és kijelentette, hogy üdvözölné a honatyák támogatását.

„Azt akarom, hogy az amerikaiak megértsék, ez az erőfeszítés miben különbözik majd az iraki és az afganisztáni háborútól. Ebben nem vesznek majd részt idegen földön harcoló amerikai katonai alakulatok” – hangoztatta az elnök.

„Ezt a terrorelhárítási kampányt folyamatos és könyörtelen erőfeszítéssel fogjuk folytatni annak érdekében, hogy – légierőnket és támogatásunkat a szárazföldön harcoló partneri erők megsegítésére használva – felszámoljuk az ILIÁ-t, bárhol legyen is jelen” – hangsúlyozta.

Az elnök szerint ezt a stratégiát, amely arra épül, hogy Amerika „elintézi” az őt fenyegető terroristákat, miközben a frontvonalakon támogatja partnereit, már évek óta sikerrel alkalmazzák Jemenben és Szomáliában.

Barack Obama, akit sokan bíráltak, amiért nemrégiben még úgy fogalmazott, hogy kormányának nincsen stratégiája az IÁ szíriai jelenlétével kapcsolatban, szerdán azt hangsúlyozta, hogy Amerika vezető szerepe „az egyetlen állandó (tényező) egy bizonytalan világban”.

A beszéd után John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke és Kevin McCarthy, a szövetségi alsóház republikánus többségének vezetője kijelentette, hogy támogatja Obamának a szíriai felkelők felfegyverzésére vonatkozó javaslatát. Az elnök stratégiája azonban szerintük nem elégséges a terrorizmus elleni küzdelemhez, és csak nagyon lassan lehet végrehajtani.

„Továbbra is aggódom, hogy ezeket a lépéseket teljes mértékben csak évek alatt lehet végrehajtani, miközben az ILIÁ lendületét és területfoglalását azonnal meg kell állítani” – fogalmazott Boehner.

Michael McCaul, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke szerint az amerikai kormány az elmúlt években nem akart szembenézni a növekvő veszéllyel Szíriában, de az elnök beszéde „fordulópontot” jelent.

Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata elnöke, aki szintén bírálta Obamát az IÁ-val kapcsolatos korábbi magatartása miatt, úgy nyilatkozott, hogy az elnök felismerte a veszély súlyosságát és ellenoffenzívába kezdett.

A kongresszus alkalmazottjai szerdán már megkezdték az egyeztetést azzal kapcsolatban, hogy a két ház mikor szavazhatna a szíriai felkelők kiképzésének engedélyezéséről. A novemberi „félidős” választásokig a honatyák már csak két hétig üléseznek, energiájukat azután kizárólag a kampánynak szentelik.

A Pentagon név nélkül nyilatkozó illetékesei szerint egyébként Barack Obama úgy akarja végrehajtatni a légicsapásokat Szíriában, hogy azokkal ne bátorítsa fel Bassár el-Aszad szíriai elnököt. A csapások zömét az elkövetkező napokban várhatóan még Irakban fogják végrehajtani, ugyanakkor intenzívebbé válik a Szíriával kapcsolatos felderítő tevékenység.

Szakértők szerint az Obama-stratégia egyik rizikója az, hogy nagy mértékben támaszkodik a kétes harcértékű iraki haderőre.