A külföldi katonai beavatkozásától korábban ódzkodó közvélemény az elemzők szerint alapvetően a két amerikai újságíró, James Foley és Steven Sotloff lefejezése miatt változott meg. Amíg júniusban mindössze 45, három héttel ezelőtt pedig csak 54 százalék támogatta a légicsapásokat, addig ma már ez az arány 71 százalék. A megkérdezettek 65 százaléka azt is támogatná, ha ezeket a csapásokat Szíriára is kiterjesztené a Pentagon. Az augusztusi 45-ről mostanra 58 százalékra nőtt azok aránya, akik helyeslik a kurdok és az IÁ ellen küzdő síita erők felfegyverzését.
10 amerikai közül 9 komoly, 6 pedig nagyon komoly fenyegetésnek tartja az IÁ-t az Egyesült Államok létfontosságú érdekeire.
Barack Obama amerikai elnök a tervek szerint szerda este televíziós fő műsoridőben (közép-európai idő szerint hajnali három órától) ismerteti majd, hogy miként kívánja „meggyengíteni és legyőzni” a Szíriában és Irakban jelentős területeket az uralma alá hajtott terrorszervezetet.
Az elnököt a válaszadók többsége kedvezőtlenül ítéli meg; mindössze 43 százalékuk tartja őt erős vezetőnek - ez a legalacsonyabb érték a hivatalba lépése óta. Mindössze felmérésben részvevők 38 százaléka értékelte pozitívan Obama külpolitikai teljesítményét, 56 százaléknyi ellenző és 46 százaléknyi heves ellenző mellett.
Az elnök támogatottságának csökkenésében ezen a téren alapvetően két dolog játszott közre. Az egyik az, hogy bevallotta: az IÁ terroristáival kapcsolatban nincs még stratégiája, a másik pedig az, hogy golfozni ment, miután egy, a szabadsága alatt megtartott sajtóértekezleten elítélte Foley lefejezését.
Az elnök megítélése kedvezőtlenül befolyásolja a Demokrata Párt kilátásait a szűk két hónap múlva esedékes „félidős” kongresszusi választásokon. Az elnök általános teljesítményéről csak 42 százalék vélekedett pozitívan és csak 38 százalék biztosította támogatásáról az Obama legnagyobb vívmányának tartott egészségügyi reformot.
A megkérdezett amerikaiak 55 százaléka azt válaszolta a felmérés készítőinek, hogy Barack Obama többet tett az ország megosztásáért, mint az egyesítéséért. Ennek az ellenkezőjét csak 38 százalék gondolta. Tízből heten az élénkülés jelei ellenére is úgy vélekedtek, hogy a gazdaság állapota nem kielégítő. Csaknem kétharmad szerint az ország rossz irányba halad.
A szavazásra jogosultak 46 százaléka az válaszolta, hogy demokrata képviselőjelöltre szavazna és 44 százalék voksolna republikánusra. A valószínű szavazók között azonban a republikánusok 47:44 százalék arányban vezetnek.