A Miskolci Egyetem őse a Selmecbányán 1735-ben alapított bányászati-kohászati tanintézet, ahol a világon elsőként oktattak felsőfokú bányászati-kohászati ismereteket. 1919-ben, miután Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elveszítette Selmecbányát, az intézmény Sopronba települt át, majd az országgyűlés 1949-ben törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Műszaki Egyetem et három karral – az új egyetem épületeit 1950-ben kezdték el építeni.
A Miskolci Egyetem hőskorszakát, az 1949–1959. közötti időszakot mutatja be korabeli képeken, dokumentumokon, újságcikkeken keresztül az a kiállítás, amelyet szerdán nyitottak meg a városháza aulájában. A kiállítás jövő hét végéig tekinthető meg ott, utána októbertől az egyetem en lehet majd látogatni az üveg előcsarnokban.
Hatvanöt éves múltra tekintenek vissza egyébként a kínai-magyar kapcsolatok is; a Miskolci Egyetem en egy éve megnyílt Konfuciusz Intézet is születésnapját ünnepelte csütörtökön.
A 65 éves évforduló hivatalos nyitóünnepségének csütörtök délután az egyetem Díszaulája adott otthont.
– Nemrég a szellemi kulturális örökség részévé választották a „Selmeci diákhagyományokat”, az elismerést a Nyugat-magyarországi
Miskolc polgármestere hangsúlyozta, az egyetem fennállása óta őrzi és gyarapítja a város értékeit.
– Az innen kikerülők garantálják fejlődését. Miskolc igényli a tudományos és kutatóműhelyek innovatív tevékenységét. A hallgatói létszám az évek során megsokszorozódott. Az egyetem és a város együtt él, reményeink szerint az itt megszerzett tudással Miskolcon vagy az országban boldogulnak a fiatalok. A cél, hogy ne „csak” szakemberek, hanem igaz emberek kerüljenek ki a campusról, s a megszerzett tudással a hazát szolgálják – mondta beszédében Kriza Ákos. Hozzátette: a cél, hogy Miskolc az ország legdinamikusabban fejlődő városává váljon.
A köszöntőket követően a soproni időkről, a hőskorszakról és az 1989-es rendszerváltás utáni időkről tartottak előadásokat.