A magántőke és az állami feladatok ellátásának összekapcsolására létrehozott modell, az ún. PPP-konstrukció (PPP magyarul: magántőke bevonásával közfeladat ellátása) Új-Zélandról indult világhódító útjára, Magyarországon a 2000-es évek közepén honosodott meg. Akkoriban – emlékeztetett a jogászként a témával sokat foglalkozó Torma András rektor – a magyar nemzetgazdaság megmentőjeként emlegették. A szakirodalom azonban már akkor is rámutatott arra, hogy ezek a konstrukciók nagyon jók a magántőke, de hátrányosak az állami szervek számára.

– Magunk is tapasztalhattuk, hogy rendkívül megterhelték a magyar költségvetést, a magyar felsőoktatást – húzta alá a rektor. – A kormányzat támogatásával most tehát hatalmas tehertől szabadult meg a Miskolci Egyetem. Az így keletkező forrásokat fejlesztésekre, kitüntetett helyen is a humánerőforrás fejlesztésére fogjuk fordítani.

A Miskolci Egyetemen három ilyen konstrukció terhelte, terheli a költségvetést, évi szinten mintegy 1,2 milliárd forinttal – részletezte az intézmény kancellárja. Deák Csaba ismertette: az egyetemi kollégiumok mellett az E/7-es irodaépület és a Zenepalota is érintett ebben. Csak a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet képzésének otthont adó, impozáns, neobarokk stílusban épült és eredetileg 1927-ben átadott Zenepalota 220-230 milliós terhet jelentett éves szinten – ez a kiváltással most jelentősen csökkenhet, mind a bérleti díjat, mind az üzemi költségeket illetően.

Ismert, az épület több mint 1 milliárd forint értékű rekonstrukciója 2009-2011 között PPP-konstrukció keretében valósult meg, ami később kedvezőtlennek bizonyult, és komoly terheket rótt a Miskolci Egyetemre, a felújítás költségét is magukba foglaló éves bérleti-szolgáltatási díjak súlyosan megterhelték az intézmény költségvetését.

– Egészen 2031-ig kötött volna minket a konstrukció! A mostani kivásárlás azonban lehetőséget ad arra, hogy szakmai kérdésekkel foglalkozhassunk. És ami a legfontosabb: biztosítja azt is, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatói és a zeneművészeti szakközépiskola diákjai nyugodtan, megfelelő körülmények között tudjanak tanulni, zenei pályára lépni – hangsúlyozta Deák Csaba, hozzátéve: reményeik szerint a most még félkész állapotban lévő hangversenytermet is fel tudják majd újítani a felszabaduló forrásokból.

Solti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa ismertette, a 2014-es Fokozatváltás a magyar felsőoktatásban című stratégiájuk egyik lényeges eleme a felsőoktatási intézményrendszer gazdasági, működtetési stabilizálása volt. Ennek részeként a 2006-2007-ben kialakított, kifejezetten hátrányos PPP-konstrukciók kiváltására törekednek.

A miniszteri biztos adatokkal is szolgált: a Miskolci Egyetem mellett további 11 felsőoktatási intézmény PPP-konstrukciójának kiváltásához, szolgáltatási jogviszonyának idő előtti lezárásához is forrásokat biztosított a kormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül.

Összesen egyébként 54 PPP-konstrukció született meg az évek során, ezekben 18 felsőoktatási intézmény érintett. Csak tavaly 29 milliárd forintot fordítottak a kiváltásokra, ezek eredményeként 14 milliárdos megtakarítás keletkezett a magyar államot illetően.

Solti Péter végül kiemelte, a magyar kormány a jövőben is folytatni kívánja a PPP-konstrukciók kiváltását a felsőoktatásban.