Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmondta: ötévenként esedékes az alkalmanként másfél évig tartó, légi felvételek és terepbejárás alapján történő nádfelmérés. Az öt évvel korábban mért 1230 hektár körüli balatoni nádas-állományhoz képest most 30 hektárnyi csökkentést tapasztaltak, ami nem számít soknak, viszont jelentős minőségromlást takar. A jó minőségű, első-másodosztályú nádas aránya számottevően, mintegy 260 hektárral csökkent, míg a gyengébb, harmad-negyedosztályú nádasok aránya körülbelül 230 hektárral nőtt. A felvételek tanúbizonysága szerint 36 ezer négyzetméternyi területről kiirtották a nádat, különösen Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatongyörök térségében, több kisebb részen pedig Balatonfenyvesnél.

Pomogyi Piroska úgy látja, a szükségesnél ritkább aratás is közrejátszik a minőségromlásban, célszerű lenne a nádasok felét legalább két-három évenként learatni, aminek a negyede sem teljesült az utóbbi években finanszírozási és technikai gondok miatt. A légi felvételek tanúsága szerint több mint 1700, többségében illegális stég, bejáró, illetve feltöltés található a Balatonban, és kétezer nyiladék, főként csónakok, vitorlások, jachtok kikötésére. A zömmel emberek okozta nyiladékokon betörő hullámok lassan tönkreteszik a nádasokat, először a minőségük romlik, majd évek alatt kipusztulhatnak.

Kifejtette, a nádas a vízszint emelkedésére és a rongálásra visszavonul, miközben a mostani nádasokat meg kellene őrizni a Balatonon vízminőségének és partjának védelmére, illetve a tó élővilága és a madarak miatt. Közölte, az viszont pozitív, hogy nőtt a hínáros részek aránya a partközeli medencerészeken, ami nagyon jó vízminőséget jelez. A Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép a nyáron készült el, várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.