Október 10-12 között rendezik a Visegrádi Négyek (V4) környezetvédelmi minisztereinek találkozóját. A rendezvényre Szlovénia, Ukrajna, Bulgária és Horvátország delegációja is meghívást kapott, hiszen a szerdai megbeszélés után csütörtökön kerül sor a Kárpátok Keretegyezmény Részes Feleinek ötödik konferenciájára.

A szerdai, miskolci plenáris üléseken egyebek mellett egyeztettek Unió úgynevezett körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagjáról, a klímapolitika aktuális kérdéseiről, illetve az idegenhonos, úgynevezett "inváziós" állat-és növényfajok elleni közös fellépésről is.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ismertette a napirendet, majd kérdésünkre részletesebben is beszámolt a megtárgyalt témákról. – Magyarországon az utóbbi években rengeteg fejlesztés történt a szelektív gyűjtés és a hulladék újrafeldolgozása terén. Jó lehetőség kínálkozik a rendszer kiterjesztésére is, például a biológiailag lebomló hulladék külön kezelése terén – részletezte a körforgásos gazdaság jellemzőit a miniszter.

Hozzátette, örvendetes, hogy a Diósgyőri vár történelmi falai között kerülhet sor a konferenciára, ahol a V4 tagállamok és a társuló országok küldöttségei fontos kérdéseket vettek napirendre. – Az éghajlatváltozás és klímavédelem szintén kiemelkedő napirendi pont volt. Az összehangolt fellépés itt azért szükséges, hogy minél hatékonyabbak legyünk. Meg kell fékeznünk azokat a káros folyamatokat, amelyek az éghajlat változását befolyásolják – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Harmadik napirendi pontban az úgynevezett inváziós növény-, és állatfajokkal foglalkozunk, amelyek az emberi egészségre is károsak lehetnek. Itt az embernek, a társadalomnak is be kell avatkoznia, hogy megvédjük az embereket, a káros hatásoktól, s megóvjuk természetvédelmi területeink állapotát – hangoztatta a miniszter.

Földművelésügyi és környezetvédelmi miniszterek a Diósgyőri várban. Juhász Ákos képgalériája

Fazekas Sándor kiemelte: ez a találkozó elősegíti, hogy az Európai Unió különböző döntéshozatali fórumain összehangoltan tudjanak fellépni, hiszen itt eltérő tagállami érdekek is megnyilvánulnak. – Nekünk olyan szabályozások kellenek, amelyek figyelembe veszik a közép-európai térség érdekeit, azokat a fejlettségi szinteket, illetve anyagi lehetőségeket, amelyekkel mi rendelkezünk. Megvalósítható, végrehajtható szabályokra van szükség, és ezek a szabályok uniós döntéshozatal különböző fórumain alakulnak – hangsúlyozta a miniszter.

Szabó Zsolt, fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár elmodása szerint pénteken Luxemburgban lesz tanácsülés, ahol az Európai Unió tagállamai két alapvető kérdésben egyeztetnek. Az egyik a szén-dioxid-kibocsátás kétharmadát okozó közlekedés, a hulladék, a mezőgazdaság illetve az ezekkel összefüggő területeknek a szabályozása. A másik kérdés arról szól, milyen mértéken tudjuk az erdőket, erdőfelületeket beszámítani, hogy a szén-dioxid-kibocsátás helyén legyen.

Mint megtudtuk, Magyarország nagyon jól áll, a 2020-as számokat már most teljesítettük. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a 2030-as számok teljesítése sem okoz majd problémát. Nagyon fontos, hogy a V4 országaival együtt gondolkodjunk, egy koncepciót, egy stratégiát alakítsunk ki és elfogadjuk egymás szakmai irányítását.