Mennyire érzed már magadénak ezt a diósgyőri közeget, ami itt körülvesz?

Abszolút! Hála Istennek, amit vállaltuk, azt tudtuk teljesíteni, bent maradtunk az első osztályban és úgy gondolom, hogy ami azóta itt történik, ez ad erőt igazán. Azért az egy nagy visszahúzó erő lett volna, ha a csapat kiesik az NB II-be, így viszont az a lendület töretlen maradt, és egy olyan folyamat, fejlődés közben vagyunk, ami az egész klubra jellemző. Akik itt dolgoznak, azok annyi mindent hozzátesznek, hogy nyugodtan kijelenthetem, a miénk a legdinamikusabban fejlődő klub ma Magyarországon.

És ez minden munkatársnak, mindenkinek az érdeme, mert hozzáteszik a részüket. Az eredmény, a siker közös, mert mindenkinek benne van a része, és nem csak a labdarúgó szakosztály fejlődik, hanem az egész klub. Ott van a kosárlabda, a röplabda, a sakk, az asztalitenisz, és persze ott van a jégkorong és meglátjátok, ha kész lesz a stadion, az még plusz lökést fog adni az egésznek! Kész lesz majd az új egészségügyi-centrum, szóval itt óriási fejlődés van, és az egyedülálló, hogy ennek része lehet az ember. Ráadásul nem csak olyan, aki részt vesz benne, hanem alakítani is tudja, és lendületet adhat a folyamatnak.

Hogyan készültök fel aktuális ellenfélből? Megnézi őket valaki élőben, elemzitek a játékukat, hogy kell ezt elképzelni?

Van egy mérkőzéselemzőnk, Vincze Richárd és egy videóelemzőnk, Benczés Balázs, ők nézik meg a soron következő ellenfelünk mérkőzését és van egy séma, ami alapján összeállítják azokat a támpontokat, amire nekem szükségem van. Ilyenek a labdanélküli, a labdával való játékuk, a visszatámadásuk, a váltások a labdaszerzés után vagy a mélységi játékuk.

Ezek alapján a szempontok alapján feltérképezik az ellenfelet, és elmondják a véleményüket. A hét elején a saját játékunkat elemezzük, kivesézzük, hogy mi az, amit jobban kell csinálnunk. Két nappal a mérkőzés előtt mutatjuk meg a játékosoknak a videóelemzést, pénteken pedig az ellenfél pontrúgásait szoktuk elemezni. Egyszóval, mindig két alkalommal videózunk az ellenfélről, aztán szombaton meg a mérkőzés előtt ezeket még egyszer levetítjük. Ez már tényleg csak amolyan frissítő jellegű, amin még egyszer megmutatjuk, hol vannak azok a területek, amiket be lehet játszani.

Hogy néz ki az időbeosztásod, mennyit foglalkozol a csapattal egy nap?

Általában reggel nyolctól este nyolcig. Megvan annak is a szépsége, hogy a családom Mainzban él. Persze, nem egyszerű a család nélkül, hiányoznak, néha rohadtul egyedül vagyok. Ugyanakkor, ha családdal lennék itt, akkor valószínűleg lenne olyan, hogy én is rohannék haza, mert a fiamat meg szeretném nézni edzésen, a kislányomat el kellene hozni az iskolából. Így meg azért van időm mindenre, ami a csapattal kapcsolatos.

Sokaknak feltűnt, hogy a Vasas elleni, 5-0-ás győzelem után is azt kezdted el boncolgatni, hogyan lehet a hibákat kijavítani?

Realista ember vagyok. Ha most elkezdenél ünnepelni, nagyon gyorsan pofára tudsz esni. Tudom, mire képes ez a csapat, mi van előttünk és mit lehet ezekből a játékosokból kihozni. Ezért dolgozom és hála Istennek, ők tökéletes alanyok ehhez.

Azt ők is érezték, hogy ez a mérkőzés az eredményt tekintve tökéletesen összejött. De ugyanakkor megvoltak azok a hibák, amiket ki lehet javítani, és éppen ezért mondtam, hogy az elmúlt mérkőzések többségében jobban működtek. De ez a normális szerintem. Ha valami nem működik, vagy valami rossz, vagy vérzik, akkor abba a sebbe belenyúlunk, megforgatjuk benne az ujjunkat és akkor tudni fogjuk, mi volt az, ami okozhatta a bajt. Az a normális, hogy őszintén elmondom a véleményemet a játékosoknak, ha azt mondom, amit gondolok és nem mást a hátuk mögött. Volt olyan edzőm, aki a szemembe azt mondta, hogy jó vagyok, a hátam mögött meg nem ugyanazon a véleményen volt rólam. Nem lenne semmi gond, ha megmondja nekem, hogy lassú vagyok, de akkor tudom, hogy mire gondol.

Mennyire töltött el jó érzéssel, hogy felmerült a neved szövetségi kapitányként?

Persze, hogy jó érzés, mert valamilyen szinten a munkámnak az elismerése, illetve az egész klubnak is egy elismerés. Az, hogy felmerült a nevem, szép és jó, de a kettőt nem tudom együtt csinálni (mosolyog).

A szurkolók többségének az volt az egyöntetű véleménye, hogy hihetetlenül büszkék lennének Rád, ha te lennél a szövetségi kapitány…

Szóval azt akarják, hogy menjek? (nevet) Ez most nem aktuális, szenzációsan érzem magam Diósgyőrben, érzem, hogy itt van értelme a munkának. Meg persze én szeretném első edzőként felavatni az új stadiont. Bízom benne, hogy ez rövidesen meg is valósul.

A Bódog Tamással készült interjú teljes terjedelmében az amigeleken.hu szurkolói portálon olvasható.