Kriza Ákos polgármesteri expozéjában kifejtette, amikor 2010-ben elkezdték a munkát, átvették a város vezetését, akkor húztak egy vonalat, készítettek egy mérleget, megnézték a város gazdasági helyzetét. – Nagyon támaszkodni nem lehetett semmire; a város akkor több mint 3,5 milliárddal költött többet, mint amennyi bevétele volt. Ha akkor a kormány nem dob mentőövet Miskolcnak, nem vállalja át a 35 millárdos felhalmozott adósságot, akkor a város már rég csődbe ment volna - mutatott rá a városvezető.

Hozzátette, a kormány segítette a városvezetést, de ők is rengeteget dolgoztak azon, hogy a saját hajunknál fogva húztuk ki magunkat a bajból. Stabilizálódott a város gazdasága; a kiszámítható gazdaságpolitika, az ipari parkok kialakítása, új munkahelyek teremtése olyan eredményes volt, hogy két év romeltakarítás után, 2012-ben elkezdett a város gazdasága fejlődni, nőttek az iparűzésiadó-bevételek, és most, 8 év megfeszített munka után elmondhatjuk, hogy Miskolc egy stabilan fejlődő, gazdaságilag erősödő vidéki nagyváros, ahol nemcsak kopogtatnak, hanem le is telepednek a befektetők. Nő az iparűzésiadó-bevétel, csaknem kétszerese a 2010-esnek. De az idegenforgalmiadó-bevételek is megduplázódtak az elmúlt években. És ezek csak nőni fognak, hiszen három nemzetközi konszern települt Miskolcra csak az elmúlt hónapokban, nyolcszáz munkahelyet teremtve ezzel. Az országos GDP tavaly 4 százalék fölött növekedett, Miskolcé 7 százalék fölötti. Hétezer-ötszázan dolgoznak csak autóipari cégeknél Miskolcon, a munkanélküliség 5 százalék alatt van a régi 12 helyett – sorolta a számokat Kriza Ákos. – Újabb befektetők keresik a várost, ez pedig az egész régió gazdasági stabilitását meghatározza.

- A napokban nyolc gazdasági szakújságíróval beszélgettünk, volt köztük kormánypárti, ellenzéki és függetlennek mondott szakember is, meg lehet nézni a szaklapokat, hogy miket írtak Miskolcról: egy erős gazdasággal rendelkező város jellemzését adták. A hazai és külföldi gazdasági szereplők ezeket olvasva megtudhatják, hogy a régióban egy nagyváros van, amit érdemes keresni, és az Miskolc – összegzett a polgármester.

1. napirendi pont: az önkormányzat költségvetésével és vagyongazdálkodásával kapcsolatos előterjesztések

Javaslat az Önkormányzat 2017. évi költségvetésének megállapításáról szóló 1/2017. (II.21.) önkormányzati rendelet módosítására (IV. negyedéves előirányzat módosítás)

Javaslat az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására és egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára

Javaslat az Önkormányzat egyes saját bevételei és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségei várható összegének megállapítására a 2019-2021. évekre

Javaslat a Miskolc 12720/1 hrsz.-ú, természetben Miskolc, Boldva utcában elhelyezkedő „beépítetlen terület” megnevezésű ingatlan értékesítésére

Javaslat a vis maior támogatással kapcsolatos döntés meghozatalára

Javaslat az Integrált Területfejlesztési Stratégia (ITS) módosításának és az Integrált Területi Program (ITP) 3. számú módosításának elfogadására

Javaslat a volt Diósgyőri Kórház telephely üzemeltetési és hasznosítási jogának Miskolc Holding Zrt. részére történő átadáshoz kapcsolódó döntések meghozatalára

Az előterjesztésekből kiderül, hogy az idei évi költségvetés egyensúlyban van Miskolcon, hiszen a mintegy 39,7 milliárd forintos tervezett bevétel mellett ugyanekkora mértékű költségekkel számolnak előzetesen. Fontos ugyanakkor, hogy jelentős összegű tartalékot – mintegy 300 millió forintot – is képzett a város az olyan, előre nem látható feladatok elvégzésére, amik a költségvetés elkészítésekor még nem ismertek. Az idei költségvetés elkészítésekor meghatározó jelentősége volt az önkormányzat iparűzésiadó-bevételeinek, például az önként vállalt feladatok finanszírozásánál. Ezen adónemnél az elmúlt években komoly pozitív irányú változások következtek be Miskolcon: 2010 óta folyamatosan, 2014-től pedig jelentős mértékben növekedett a befolyt adó összege. A város a növekvő iparűzésiadó-bevételek eredményeként kevesebb központi támogatásban részesült már korábban is, tavaly aztán fordulóponthoz értünk: az önkormányzat ilyen jogcímen már nem részesült támogatásban, hanem a szolidaritás elvének érvényesítésével befizetővé vált a központi költségvetésbe. Sőt, idén már a korábbi 5 helyett 24 millió forinttal finanszírozza közvetett módon az elmaradottabb gazdasági erővel rendelkező településeket.

Fontos azt is hangsúlyozni: idén is az a város költségvetési filozófiája, hogy elsősorban saját forrásaiból, többletbevételeiből biztosítja a fejlesztésekhez szükséges önerőt. A források várhatóan nemcsak a város működési kiadásaira, az intézményhálózat zavartalan működtetésére, egyes gazdasági társaságok működési támogatására biztosítanak fedezetet, hanem a különböző uniós és hazai támogatásokkal finanszírozott fejlesztések önerejét is, ezen túlmenően pedig az önkormányzati saját erőből lévő fejlesztések megvalósítását is biztosítják.

Miskolc számára mintegy 35 milliárd forintos forrás áll rendelkezésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül, ebből jut többek között utak és kerékpárutak fejlesztésére, csapadékvíz-elvezetésre, számos óvoda, önkormányzati épület energetikai fejlesztésére, de jelentős beruházások várhatóak a Diósgyőri Városközpontban, a belvárosban és a történelmi Avason, valamint Miskolctapolcán. Hamarosan orvosi rendelők is megújulnak. A Modern városok programban tovább fejlesztik a Miskolctapolcai Strandfürdőt, új, mintegy egyezer hektáros ipari parkot alakítanak ki, folytatódik a Diósgyőri vár rekonstrukciója és kiépül egy intelligens térfigyelőkamera-rendszer is.

A költségvetés fősoraiból megtudhatjuk, hogy városüzemeltetési, -működési feladatokra összességében több mint 5,2 milliárd forint felhasználása tervezett – ez közel fél milliárd forinttal haladja meg az előző évi előirányzatot. Ez azt jelenti, hogy több jut a Városgazdának és az MVK-nak is. Folytatódik továbbá a Salkaházi Sára program, és a kulturális, közművelődési, művészeti feladatokra, illetve sporttal kapcsolatos feladatokra, rendezvényekre, támogatásokra az előző évhez viszonyítva magasabb összegek állnak rendelkezésre, hasonló feladattartalommal. Kulturális feladatokkal összefüggésben például 2,6 milliárd, sporttal kapcsolatban 748 millió forintot szánnak.

Idén is jelentős források jutnak a költségvetésben a közbiztonsággal összefüggő feladatokra. Folytatódik a közterület-felügyelőkből és rendőrökből álló párosok járőrözése, a Miskolci Önkormányzati Rendészet költségvetési kiadásaira pedig továbbra is jelentős összeg áll rendelkezésre.

A 2018-as költségvetés összességében közel 39,8 milliárd forint forráslehetőséggel számol, ebből a működési bevételek összege 33,7 milliárd, a felhalmozási bevételek nagyságrendje 4,1 milliárd, míg a finanszírozási bevételek összege csaknem 2 milliárd forint.

A kiadások tervezett előirányzata a bevételekkel egyezően 39,8 milliárd forint, ebből a működési kiadásokra 32,2 milliárd jut.

Vita a napirend fölött:

Soós Attila, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, 2011-ben válságmenedzselést kellett folytatni, azóta azonban messzire kerültünk attól: ma stabilitás van a fejlesztésekben, kiszámíthatóság a mindennapokban, biztonság a családok életében. - Amit annak idején ígértünk, 2010-ben és 2014-ben, azok a feladatok folyamatosan valósulnak meg, és egyre újabb fejlesztések jönnek. Folytatódik a vár továbbépítése, újabb források vannak a nyomortelepek végleges megszüntetésére, szó van a Kemény Dénes uszoda és a Selyemrét bővítéséről, a vízilabda további támogatásáról, továbbá arról, hogy végre révbe érhet a Leánykollégium esete. De szól arról is a költségvetés, hogy művészeti iskolát alakítanak ki a belvárosban. Az adóbevételek jelentős emelkedése miatt nem csekély mértékben növelik a működési kiadásokat is. További pénzeket kap a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a színház és a turisztika. Több tízmillióval nő a szünidei étkeztetés kasszája. Olyan sportágak is erősödhetnek, mint például a vívás.

- Látható, hogy milyen érték fejlődik és teremtődik Miskolcon, annak köszönhetően, hogy él a bizalom a város iránt. A salkaházis büdzsé is marad, bár van, aki úgy gondolja, hogy a nyugdíjasok munkája nem ér annyit – mondta Soós Attila, utalva ezzel arra, hogy Jakab Péter felszólalásainál továbbra is kivonulnak.

Hubay György (Fidesz-KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes visszagondolni, honnan indultunk, hol tartunk most és hová kell érkeznünk” – Tegnap miniszterelnök úrral beszéltünk a fejlesztésekről, ő is megkérdezte, hogy mennyivel segített a kormány annak idején: emlékezett rá, hogy 35 milliárddal. Egy olyan terhet vett le a vállunkról a kormány, amit még talán ma is cipelnénk. Ma már a miskolciak is tapasztalhatják a pozitív változást. A mostani városvezetés nem a forrásokat vonta meg a kultúrától, a közbiztonságtól, a sporttól, nem így akarta egyensúlyba hozni a város gazdálkodását, hanem inkább stabilizálta a bevételeket. A gazdaság növekedésének üteme jócskán meghaladja az országos átlagot. A bevételek összege 6,2 milliárddal magasabb, mint a korábbi években – mondta a politikus.

Molnár Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, a költségvetés látkép a városról, azt is megmutatja, mi a prioritás. Emlékeztetett arra, hogy ő már 2010 előtt is testületi tag volt. – A kormányváltás előtti időkben minden évben hitelfelvételről kellett dönteni, volt, hogy működési hitelt is fel kellett venni, és minden évben emelkedtek a közüzemi díjak. 2010-től pár évig a romokat kellett takarítani, de addig nyújtózkodott a város, amíg a takarója ért, így tudta stabilizálni a gazdaságot. Ma egyensúlyi költségvetése van a városnak, beruházások erősítik Miskolcot. Közintézmények újulnak meg, bölcsődék, óvodák, lassan minden orvosi rendelő. A Vörösmarty városrészben gyakorlatilag minden ilyen intézmény megújult. Egyértelműen a beruházások költségvetése az idei év. Tény, hogy az adóbevételek nőnek, ez megkérdőjelezhetetlenül azt mutatja, hogy a város jó gazdasági pályán áll – összegzett a képviselő.

Hubay György felszólalása folytatásában a Salkaházi programról beszélt. Elmondta, hogy természetesen a megszokott tízezer forintra is jut a költségvetésből, illetve a programok folytatására. A közbiztonsági program anyagi és személyi feltételei is biztosítva lesznek. Új szakasz a programban a kamerarendszer bővítése. A rendészet kiadásaira továbbra is jelentős összeg áll rendelkezésre.

Kovács László (Fidesz-KDNP) a volt Diósgyőri Kórház telephely üzemeltetési és hasznosítási jogának átadásához szólt hozzá. – Amióta átkerültek a funkciók a megyei kórházba, azóta kapacitások ürültek ki, tartalommal kell feltölteni ezeket. A szociális ellátásnak két nagy zászlóshajó van: a MESZEGYI és az Őszi Napsugár Otthon. Ez utóbbi 1970 óta működik, 580-600 férőhellyel négy telephelyen, ez a kapacitás bővítésre szorul. A Szent Hedvig újabb 75 férőhellyel bővül most, így már kielégíti a 21. századi igényeket. Úgy tűnik, a Jobbik olthatatlan vágyat érez, hogy ezeket megtámadja, vegzálja – fogalmazott a képviselő, aki emlékeztetett, a frakcióvezető negatív jelzőkkel illette az ellátás színvonalát és az ott dolgozókat, akik ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, feljelentést is tettek. Az ügyben ítélet született, ami arra kötelezi Jakab Pétert, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot.

Glatz Katalin (Fidesz) az energetikai korszerűsítésekről beszélt, amik az óvodákban valósultak meg, és ezt folytatják a következő időszakban is. Korszerű, barátságos és esztétikus környezettel várják majd az ovisokat, hangsúlyozta. Hárommilliárd forint áll rendelkezésre, ez csaknem fél milliárddal több, mint korábban, tette hozzá.

Bartha György (MSZP) megkérdezte, hogy a kórházi funkció megszűnik-e, az idősellátás veszi-e át a helyét a Diósgyőri Kórházban. Kérdést tett fel arról is, hogy melyik sportegyesületek jutnak a sportsoron 38-ról 81 millióra növő összeghez, továbbá hogy ki fogja eldönteni az elosztást.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője (akinek felszólalásánál a Fidesz-KDNP frakció tagjai kivonultak a közgyűlési teremből) kifogásolta, hogy a képviselőtársak a fizetésemelésről szóló előterjesztésüket leszavazták. – Mi a központi költségvetés terhére tettünk javaslatot a fizetésemelésre. A versenyképesség ott kezdődik, ahol a miskolciak meg tudnak élni a fizetésükből, ahol még egy éttermi ebédet is megengedhetnek maguknak, ahol a miskolciak nem Szlovákiába járnak dolgozni. A miskolciakat meg kell fizetniük a saját városukban. Ma a Fidesz szavazta le a miskolciakat, április 8-án fordítva lesz – mondta a képviselő. Erre Kriza Ákos válaszában úgy fogalmazott: aki életében nem dolgozott, milyen jogon követel bármit is?

Pakusza Zoltán (Jobbik) azt mondta, egy város gazdasági erejét jól jellemzi, milyen áron kínálnak ingatlant, albérletet. – Az emberek száma gyarapszik, nem vándorolnak el, ez mutatja a jó helyzetet. Néhány hete jelent meg azonban, hogy Miskolcon az albérletárak az utolsó előtti helyen állnak, csak Salgótarjánt előzzük meg. Ez pontosan mutatja, hol tart Miskolc gazdasági ereje országos szinten – mondta a képviselő, aki hiányolta, hogy bizonyos tételek nincsenek kibontva a költségvetési tervezetben, például hogy melyik utak, járdák újulnak meg.

Deák-Bárdos Mihály (Fidesz-KDNP) egy újabb nagyszabású sportinfrastruktúráról beszélt. – A Kemény Dénes Uszoda bővítésénél egy 33 méteres medence, 800-1000 fős nézőtér, egyéb helyiségek és a beléptetés megújítása szerepel a programban. A növekvő nézőszám is indokolja a bővítést, valamint hogy egyre több sportolónak kell a hely – mondta a politikus.

Novák Józsefné (Fidesz-KDNP) elmondta, körzetében tovább haladt a játszóterek fejlesztése, valamint a diósgyőri óvodában is fejlesztettek. – Az Aranykor idősek otthonában felújítás történt, parkolókat alakítottak ki a körzetben, ahol a Kuruc és a Lorántffy utca is megújult. Idén egy régi álom teljesülhet: okos zebrát alakítanak ki a Könyves Kálmán iskolánál – mondta a képviselő.

Simon Gábor, az MSZP frakcióvezetője elmondta, egyetért azzal, hogy történelmi léptékű, ciklusokon átívelő költségvetést kell készíteni. – Az elmúlt nyolc évben két csatát vívott a városvezetés, mindkettőt elvesztette. Egyrészt az egyensúly csatáját, hiszen 2017-ben 71 milliárdos bevétel mellett 89 milliárd forint volt a kiadás. Idén 38 milliárdos bevétel mellé 39 milliárd fölötti kiadás társul. A másik a hitelcsata: azt állítják, hogy nincs hitelfelvétel. Ha nincs hitel, vissza van fizetve, akkor miért akarnak 580 milliós hitelt visszafizetni idén? – kérdezte a politikus, aki azt mondta, a másik nagy csatát is elveszítették. – Ebből látszik, hogy szimplán marketing, amiről beszélnek. A miskolciak több adót fizetnek be, ez örvendetes folyamat, de hol vannak ezek a milliárdok, hol hasznosulnak? Ami fejlesztés történik, az mind uniós forrásból valósul meg – mondta Simon Gábor, aki hangsúlyozta, néhány célkitűzést meg kellene határozni közösen, például hogyan maradnak itt a fiatalok, saját forrásból mit lehet tenni? És miért nem épít bérlakásokat az önkormányzat? Az utak megújulása is fontos, de fordítani kellene például a levegő szennyezettségének csökkentésére is – mondta a politikus.

Katona Ferenc (Fidesz-KDNP) arra kérte Jakab Pétert, hogy ne riogassa a selyemrétieket migránsok betelepítésével, véleménye szerint szánalmas és káros is. Emlékeztetett, hogy 2010-ben rozsdás tábla jelezte a Selyemréti strandon, hogy várják a családokat. Most pedig már újabb bővítés előtt állunk, 33 méteres sportmedence épül, a meglévő 50-es is megújul. Nyitható tető kerül a sátor helyére. A legforgalmasabb szakaszon több száz méter járdát tettek rendbe a körzetben. A zúzalékos utcák aggasztó állapotban vannak, idén külön gondot fordítanak ezekre az utcákra. 2010 előtt zuhanórepülésben volt a város gazdasága, most azt mondhatom: jó útvonalon haladunk a hegy csúcsa felé – fogalmazott a képviselő.

Soós Attila elmondta, valótlan állítások hangzanak el az ellenzékiek részéről a költségvetésről szóló vitában. – A ferdítés szándéka vagy a tudatlanság vezérli ezeket az állításokat. A színészkedő Jobbik mottója lehetne a következő mondat: rosszul tudjuk, nem merjük és tönkre tesszük – mondta a frakcióvezető. – Sokkal kevésbé vagyunk leszakadva például ingatlan- és albérletárakban, mint évekkel ezelőtt. Zárkóznak fel ezek az árak más városokhoz. Azt kell látni, hogy működik az intézményrendszer, a közösségi közlekedés, hogy egyre több a munkahely, és hogy nőnek a bérek stb. Ez a város élhető és értékes, a többi csúsztatás – mondta Soós Attila.

Tompa Sándor (DK) azt kérte, hogy hozzanak nyilvánosságra minden dokumentumot a közvilágítási projekttel kapcsolatban. – A közbeszerzési hivatal honlapján ott van a döntés, de szeretnénk megismerni a két pályázatot, mi alapján döntöttek a végül győztes mellett – mondta a képviselő. Kriza Ákos erre azt válaszolta, teljesen transzparens az önkormányzat működése, semmiféle mutyi nincs nyolc éve.

Kovács László elmondta, egyik legfontosabb a költségvetés kapcsán az, hogy az elmúlt nyolc évben előremutató beruházások történtek Miskolcon, a városvezetés nem nyirbált meg támogatásokat, így értek el fejlődést. – Tény: ahelyett, hogy a kultúrától, a sporttól vontuk volna meg a támogatást, olyan színházat működtetünk, aminek egyik előadását az év legjobbjának választották tavaly, de a sportsikereknek is sokan örültek a városban. Büszkék lehetünk arra, hogy komoly beruházások is történtek – szögezte le a képviselő.

Nagy-Korsa Judit (DK) azt kérte a képviselőktől, hogy legyenek bőkezűbbek a rászorulókkal szemben, ha már ilyen jól megy a városnak – fogalmazott.

Kiss János alpolgármester az elhangzottakra reagálva a vita végén elmondta, Miskolc viszi a legnagyobb nyugdíjas-programot, idén is 370 millió forintot fordítanak a Salkaházi programra. Ez az ötödik év, összesen csaknem kétmilliárdot fordítottak nyugdíjas-politikára. Az alpolgármester reagált a vita végén a felvetésekre, először Simon Gáboréra. – Örültem volna, ha 2010 előtt is vívtak volna egyensúlyi és hitelfelvételi csatákat, akkor nem került volna a város csődközelbe. A hiányt kényelmesen, banki hitellel finanszírozták, így halmozódott fel a 35 milliárdos hiány. 12 százalék volt a munkanélküliség, reménytelennek tűnt a város helyzete 2010-ben. A város évről évre többet költött, mint amennyi bevétele volt. Teljesen világos volt, hogy ez a modell meg fog bukni. A problémát azonban nem nekik kellett megoldani, hanem a Fidesz-KDNP-re maradt. Tragikus következménye lett ennek, hogy a hanyatlás a társadalom szintjeire továbbcsúszott. Elkezdtek zuhanni a miskolci ingatlanárak, megtalálták ezeket a spekulánsok, jöttek a „fészekrakók”. El se lehet képzelni, mi lett volna, ha nem jön a konszolidáció, ami megfordította a rossz tendenciát.

Az alpolgármester hozzátette, mind a bevétel, mind a kiadás főösszege 39,7 milliárd – ez egyensúly. Semmiféle hitelfelvételi csatát nem veszítettünk el, mondta. 5,9-ről 9,8 milliárdra nőtt hét év alatt az iparűzésiadó-bevétel. Konszolidált, „láthatatlan” költségvetés a piacgazdaság, ezzel kiegészülve több mint százmilliárd forint működőtőke érkezett a városba. 200-ról 500 milliárdra nőtt a miskolci gazdaság kibocsátása, több pénz jött a városba. Ez az összköltségvetés biztosítja a város felemelkedését. Ehhez új költségvetési prioritásokat kellett megjelölni, hogy lássák, érdemes itt beruházni: ilyen az oktatás, az infrastruktúra fejlesztése. A miskolci gazdaság bővülési üteme duplája az országos átlagnak. Miskolc 2008 előtt dekonjuktúrában volt, miközben Európa fejlődött. A mostani teljesítményre az egész város lehet büszke, nem lehetünk mindig kishitűek! A lakásárak 17 százalékkal nőttek tavaly, ez a második legmagasabb növekedés az országban. Kezdünk jól kinézni – foglalta össze mondandóját az alpolgármester.

2. napirendi pont: az önkormányzat humánszolgáltatásával és működésével kapcsolatos előterjesztések

Javaslat a 2018. évi belső ellenőrzési terv módosításának megállapítására
Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere 2018. évi szabadsága ütemezésének jóváhagyására Bodnár Tibor osztályvezető, Önkormányzati Igazgatási Osztály
Javaslat a Közgyűlés utólagos tájékoztatására a halaszthatatlan önkormányzati ügyekben meghozott polgármesteri döntésekről
Javaslat a Miskolci József Úti Óvoda Brunszvik Teréz Tagóvodájának és a Miskolci Százszorszép Óvoda Tündérkert Tagóvodájának Sport Óvodává történő átszervezésére vonatkozó elvi döntés meghozatalára
Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodákba történő beiratkozás időpontjának meghatározására

A napirendek fölött nem alakult ki vita, így zárt ülést rendelt el a polgármester.

A közérdekű hozzászólásokban szó esett a fűtőmű helyzetéről, Szilágyi Szabolcs (Jobbik) kérte a járdák sózását és a hóeltakarítást a választókörzetében. Az avasi liftek rossz állapotban vannak meglátása szerint, a „fészekrakók” tartozása miatt még mindig sok a kintlévőség. Megsüllyedt az aszfalt a Munkácsy általános iskola előtt, kéri, javítsák ezt ki. Parkolók felfestését is kéri.

A következő közgyűlés várható időpontja: május 17.