A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Nagytermében köszöntötték 96. születésnapja alkalmából Kopátsy Sándort. A jeles esemény tiszteletére A három születésnapi kívánságom című írásáról beszélgetett Sebestyén János Attilával, a Magyar Közgazdasági Bizottság B.-A.-Z. Megyei Szervezetének alelnökével.

„Az ember nem annyi éves, ahány idős, hanem amennyinek érzi magát” – kezdte Bihall Tamás, a BOKIK elnöke köszöntő beszédét. Mint fogalmazott, a kamara emblematikus szereplőjének születésnapját ünnepeljük ma, nem mellesleg éppen abban az épületben, amely egykor a miskolci kereskedők és iparosok által összegyűjtött adományokból épült kamarai székház volt. Bihall Tamás egyebek mellett arról is szólt, Kopátsy Sándor szavait, gondolatait a mai napig is meg kell hallgatnunk, meg kell fontolnunk, és figyelembe kell vennünk, hiszen rendkívüli dolog, hogy ilyen szellemi munícióval rendelkezik valaki. Köszöntőjét követően pedig átadta Pfliegler Péter alpolgármester születésnapi jókívánságait, s üdvözletét az általa nagyra becsült ünnepeltnek.

A beszélgetést követően a Miskolci Szakképzési Centrum Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolája és Szakiskolája tanulóinak irodalmi műsorát élvezhette a rendhagyó szülinapra egybegyűlt közönség.

Az 1956-os forradalom alatt az Országos Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt Kopátsy Sándor. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett. Dolgozott a Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója a Pénzügykutató Intézetnek. A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak. Eddig közel 30 könyve jelent meg, melyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: „...a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő.” Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet. Új Közgazdaságtan, a minőség társadalma címmel 2011-ben jelent meg közgazdasági életművét összefoglaló könyve az Akadémiai Kiadónál.