Több mint hét évtized telt el azóta, hogy Ebel Máriát egy szovjet kényszermunkatáborba hurcolták. Az emlékek ma is kínozzák, az akkor fiatal lány három évet dolgozott egy Novi Dombas-i bányában. Az embereket a tífusz is megtizedelte, azonban ő csodával határos módon túlélte.

„Tizenhat éves voltam, halott mellett feküdni egy éjszakát, egy fiatal lánynak. Meghalt mellettem egy asszonyka, a mellettünk lévő szobában egy éjszaka, ahogy voltak ezek a priccsek, akik fölül feküdtek férfiak, tizenegy halott volt egy éjszaka; és akkor én elgondoltam, hogy hogyan tudnék én innét megszabadulni” – mondta az M1 Híradó kameráinak Kovács Pálné Ebel Mária túlélő. A hazatérőknek megtiltották, hogy beszéljenek a kényszermunkáról, a bánásmódról és az embertelen körülményekről, így évtizedeken át hallgatniuk kellett.

Az Európai Unió tagállamai – magyar, lengyel és litván kezdeményezésre – 2011-ben nyilvánították augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává. 1939-ben ezen a napon írta alá Moszkvában Ribbentrop német és Molotov szovjet külügyminiszter a többek között Európa keleti térségeinek felosztásáról szóló megállapodást.

A Terror Háza Múzeum programigazgatója az M1-en úgy fogalmazott: jó lenne, ha Nyugat-Európa egy picit jobban figyelne ránk, ha beszélhetnénk a kommunista és a fasiszta diktatúra tanulságairól.

„Ez nagy jelentőségű, mert ezzel a mi térségünk valahol az ő örökségét tudja átadni az egész kontinensnek. Mi megéltünk két különböző típusú, de egyébként nagyon rokonlelkű totális diktatúrát, amelyek kollektív ellenségképet hoztak létre, az egyik osztály, a másik faji alapon, mi ismerjük ezeket” – mondta a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Tallai Gábor.

Budapesten hat órakor a Kossuth téren gyűlnek össze a megemlékezők, majd a Duna-parti Cipő emlékműnél hajtanak fejet a diktatúra zsidó áldozatai előtt. A Terror Háza Múzeumban is megemlékeznek a kommunista és a fasiszta diktatúra áldozatairól a túlélők naplói segítségével.