Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll. A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén van, mint Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet. Erre utal nagyon alacsony a fémtartalma, vagyis a fémessége. A kutatást vezető Andrew Casey szerint korában úgy vélték, hogy az univerzumban kialakult első csillagok ma már valószínűleg nem létezhetnek.

"A felfedezés azért jelentős, mert első alkalommal tudtuk félreérthetetlenül bizonyítani, hogy léteznek nagyon ősi, kis tömegű csillagok, amelyek a mai napig életben maradtak anélkül, hogy elpusztították volna önmagukat" - mondta Casey.

Egészen az 1990-es évekig a kutatók úgy vélték, hogy csak a nagyon nagy tömegű csillagok formálódhattak az univerzum korai szakaszában, és sohasem lehet őket megfigyelni, mert nagyon gyorsan elégnek és meghalnak. Az új információk azonban rávilágítottak arra, lehetséges, hogy kis tömegű csillagok is léteznek 13 milliárd évvel az ősrobbanás után is. Ilyenek például a vörös törpecsillagok, amelyekről úgy vélik, több ezer milliárd éve léteznek.