Megkezdődött a jogvédők Miskolc ellen indított pere a bíróságon. A személyiségjogi pert a Társaság a Szabadságjogokért valamint a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda indította. Szerintük a város az utóbbi években nyíltan cigányellenes politikát folytat, és különböző ellenőrzésekkel zaklatja a szegénytelepek lakóit.

A felperesek az önkormányzatot, a városházát és a rendészetet is beperelték, mert szerintük 2011 és 2013 március között megsértették az egyenlő bánásmódról szóló törvényt. A szervezetek a jogsértések megállapítását és többmilliós bírság kiszabását kérték. Az első tárgyalási napon a bíró a kereset hiánypótlására szólította fel a felpereseket, akiknek erre 30 napjuk van.

„Kereseti kérelmenként pontosan mely miskolci területeket érintett az alperesek összevont hatósági ellenőrzése, illetve az a zaklató magatartás mely területeket, és az ott milyen tulajdonságokkal rendelkező embereket érintette, mert ezt hiányolja a bíróság a tényállási részből.”  - közölte Hajkó Zsolt, a Miskolci Törvényszék bírói tanácsának elnöke.

Az elmúlt évtizedekben Miskolcon több nyomortelep alakult ki.  Két éve döntött úgy a közgyűlés, hogy el kell kezdeni a lepusztult telepek felszámolását.

„A városlakók egyre inkább és egyre több visszajelzést adtak azzal kapcsolatban, hogy itt valamit tenni kellene” - mondta Soós Attila, a Fidesz-KDNP szóvivője.

A 38 lakásos Álmos utcai volt az első, ami eltűnt a város térképéről. A lepusztult telepek környékén élők örültek, hogy történik végre valami.

„Nemcsak én, hanem a környék lakói, a Temesvári úttól kezdve a Huszár utcáig mindenki nagyon örül ennek az állapotnak.„- mondta közvetlenül a telep szanálása után Nyakó József, miskolci lakos.

A következő közgyűlésen viszont már arról beszélt a város polgármestere, hogy lejárató sajtóhadjárat indult, ezért úgy döntöttek, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy lássák, mit gondolnak a miskolciak a programról. Egy hónap alatt 35 ezren álltak a nyomortelep felszámolás mellé.

„35 ezer miskolci aláírása az egy döntő érv amellett, hogy ezt a munkát folytassuk. Nem kérdés, hogy folytatni kell.„ - mondta Kriza Ákos, polgármester.

 A nyomortelepek megszüntetése tovább folytatódott. Például a Martin-kertvárosban és a Béketelepen is. Itt egy nyolclakásos házat bontottak el. Az itt lakók közül többen elfogadták az ingatlankezelőtől a felajánlott, jobb komfort fokozatú lakást. Az önkormányzat ugyanis azoknak a határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezőknek, akik fizették a lakbért és tisztán tartották a környezetüket, új lakást biztosított. 

A telep felszámolási program ellen nemcsak a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, hanem több jogvédő szervezet is tiltakozott. Az Amnesty International tiltakozó akciót indított még tavaly. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig a számozott utcákban vizsgálódott. Szerintük a telep felszámolási program az ott élőket hátrányosan különböztette meg. 

A jogvédők a hatósági ellenőrzéseket is kifogásolták. Szerintük ezzel az önkormányzatnak a megfélemlítés a célja. Az ellenőrzött területeken lakók viszont ezt nem így gondolják.

„Azóta úgy ahogy, de rendeződnek itt a dolgok, ugye az önkormányzati lakásokat ahonnan kiköltöztek, lebontják, eltúrják, ezért most már jobb a helyzet." - mondja Szabó Istvánné.

A telepfelszámolással kapcsolatban is más a véleményük a környéken élőknek.

A lepusztult telepek felszámolása most is tart. Nemrég például Martin-kertvárosban bontottak el egy rossz állapotú, szemetes ingatlant.  Egy hónapja pedig arról számolt be Kiss János alpolgármester, hogy a számozott utcák bontása folytatódik és mindent a jogszabályoknak megfelelően végeznek el.