Nem ismered Conint, a Sajó-menti Vasembert? - kérdezte az egy évvel ezelőtti cikk címe. Eltelt egy esztendő, és időközben bizonyára sokan találkoztak már a képzeletbeli figurával, „aki” egy szlovák-magyar közös várostörténeti kutatás emblémája: a Conin projekté.

Rozsnyón és Miskolcon másfél éven keresztül foglalkoztak muzeológusok, történészek, civil kutatók annak feltárásával, milyen párhuzamosságok és egyéb érdekességek tárhatók fel a határ két oldalán található nagyvárosok (elsősorban modernkori) múltjában, huszadik századi történelmében. Azaz az eltérő, de mégis nagyon hasonló ipartörténetében: ott bányászat, itt kohászat, gépgyártás és bánya üzemelt egy évszázadon át, ami még sokáig hatóan befolyásolja a városképet, a helyiek életét, emlékezetét, dacára, hogy maga a nehézipar jóformán el is tűnt az ezredfordulóra Rozsnyóról is, Miskolcról is.

A kutatási programból letelt hónapok során a résztvevők interjúk tucatjait készítették a fentiek szemtanúival - volt gyári dolgozókkal, fúvószenekari tagokkal, sportegyesületi vezetővel, éttermi főpincérrel és másokkal, akik „sokat láttak” a szocializmus évtizedei alatt -, de készült szlovák-magyar szereplőkkel közös játékfilm is.

Folyamatban van dokumentfilm forgatása (témái: avasi kilátó, a Vasgyár, a zenészélet, és a kama játék, „Miskolc sportja”), készülőben - szlovák részről - egy könyv, magyar részről kisebb kiadvány az összegyűjtött sztorikról, amelyek képi anyagát majd webmúzeumban is megtekinthetik az érdeklődők. A legfőbb két eredmény pedig az október 25-én nyíló kiállítás lesz a Herman Ottó Múzeumban, amely a „Buheráék társbérletben” címmel csalogatja a nagyvárosi múlt különös emlékeire kíváncsiakat a tárlatra, illetve a év végén lezajló tudományos konferencia, amelyen ugyanezekről a témákról hangzanak majd el előadások.

Képzeljünk el egy huszadik századi családot, amelynek nyolc gyermeke közül négyet Rozsnyóra irányít a sors, a másik négy testvért pedig Miskolcra sodorja az élet – szintén a tavaly őszi híradásokban volt olvasható ez a felütés, ami a Conin projekt érdekes kérdéseire igyekezett példát mutatni; nos, ennek a családnak azóta sem sikerült nyomára bukkanni. Joggal feltételezhető, hogy ma is élnek leszármazottai a borsodi megyeszékhelyen a néha Kaszab Istvánnak és Czékus Klárának, vagyis gyermekeiknek, Bélának, Lajosnak, Katalinnak és Etelnek - talán a mostani újságcikket olvasva ismer valaki magára, és jelentkezik a coninosoknál (az interneten: coninprojekt.org), hogy meséljen famíliája ma még nem ismert kalandjairól?!

Városunk idegenforgalmi kínálatát hivatott színesíteni, gazdagítani az a fejlesztés, amelyet szintén a projekt keretében végeznek el a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesület tagjai. A Koffertúrák nevű újdonságról hamarosan a kofferturak.hu weboldalon lehet bővebben olvasni. A lényeg, hogy az aktivisták a szabadulószobák és a hagyományos városi séták előnyeit szeretnék „házasítani”: a túrák résztvevői – kisebb csapatok, turistacsoportok – arra kapnak lehetőséget, hogy egy nyomozás, egy rejtély megoldása révén járják végig Miskolc belvárosának jellegzetes részeit, ismerjék meg a város történelmének ritkán hallott érdekességeit, legendáit. Tehát nem idegenvezető kalauzolja végig őket az utcákon, tereken, hanem saját Sherlock Holmes-is ügyességük, amivel sorra megfejtik a feladványokat és végighaladnak a mintegy két órányi kalandtúrát kitevő állomásokon.