- Kezdjük egy értékeléssel: hogyan látja rektor úr, miben sikerült előrelépnie a Miskolci Egyetemnek az elmúlt években?

- Rektori kinevezésem kezdő időpontja 2013. augusztus 15-e volt, így engedje meg, hogy csupán kinevezésem évéig, tehát 2013-ig nyúljak vissza. Álláspontom szerint az egyetem előrelépésének főbb állomásait azok a sikerek jelentik, amelyeket az elmúlt években személyesen, illetve az egyetem közösségével együtt elértem, elértünk. Ezek közül – csak felsorolásszerűen – a következőket emelem ki: az egyetem morális és anyagi helyzetének rendezése, jó hírnevének helyreállítása; Stabil, nyugodt és kiszámítható munkahelyi légkör kialakítása és fenntartása, a kancellári és a konzisztóriumi rendszer sikeres működtetése; Az egyetem új arculatának megteremtése, ideértve az új honlapot, az egyetemi újságot, a céges papírokat, stb; Sikeres MAB intézményi akkreditáció és az egyetem nemzetközi akkreditálása. Az egyetem nemzetközi láthatóvá tétele, az angol nyelvű képzések számának és a külföldi hallgatók létszámának jelentős emelése; A műszaki karok fiatal oktatói számára Terplán Program meghirdetése, valamint a főépület befejezése és a „Nagy TIOP” projekt sikeres lezárása.

- Csak idén számtalan egyetemi projektbe vágtak bele, elég csak megemlíteni a Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ létrehozásának tervét. Milyen stratégiai célokat tűzött ki maga elé a Miskolci Egyetem, hová szeretne eljutni a következő években?

- Rektori megbízatásom során kiemelt figyelmet fordítottunk az európai uniós pályázati források megszerzésére. 2007 és 2013 között mintegy 11 milliárd forint érkezett az egyetemre, így a jelen hét éves pénzügyi időszakra legalább ennyi forrás megszerzését tűztük ki célul. Most, 2017-ben már világosan látszik, hogy a kitűzött célt elértük, sőt jelentősen túlteljesítettük, hiszen már most mintegy 17 milliárd uniós forrást ítélt meg részünkre az Irányító Hatóság. A források közül kiemelkedik a FIEK projekt, amely a felsőoktatás és az ipar együttműködését hivatott megteremteni, illetve elmélyíteni. A FIEK projekt forrása mintegy 5 milliárd forint, amelyből a Miskolci Egyetem projektgazdaként több mint 3 milliárd forinttal részesedik. Részben ez a projekt, részben az egyetem által elnyert többi projekt alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a Miskolci Egyetem 2015-ben megalkotott Intézményfejlesztési Tervében rögzített Innovatív Tudásváros felépüljön 2020-ig. Az Innovatív Tudásváros különös ismertetőjegye a társadalmi-gazdasági innováció, amely kifejezéssel azt érzékeltetjük, hogy a Miskolci Egyetem nem csupán a gazdasági innováció tekintetében jár az élen, hanem a társadalmi innováció tekintetében is.

- Tovább bővült az egyetem együttműködési megállapodásainak sora, kihelyezett képzések indulnak Ózdon és Sátoraljaújhelyen is. Miben látja ezek jelentőségét rektor úr?

- A nemzeti felsőoktatási törvény 2015. évi módosítása tette lehetővé az úgynevezett felsőoktatási közösségi képzési központok felállítását és működtetését azon térségekben, ahol nincs egyetem. B.-A.-Z. megyében ilyen térség Ózd és környéke, valamint Sátoraljaújhely és környéke, így adott volt a két város polgármesterének az a kérése, hogy a Miskolci Egyetem vigyen felsőoktatási képzést az adott térségekbe. Hosszas előkészítő és szervező munkálatokat követően ma már biztosra vehető, hogy Ózdon és Sátoraljaújhelyen két-két szakon meg fog indulni a képzés. A jelentőségét e képzéseknek abban látom, hogy e központokban tanuló hallgatók nem mennek el a térségből, hanem otthonuk közelében szereznek diplomát, így alaposan feltehető, hogy a diploma birtokában nem hagyják el lakóhelyüket, illetve a térséget. Röviden e képzési formának legnagyobb jelentősége a népességmegtartás. Emellett persze nem elhanyagolható a gazdaságosság kérdése sem, hiszen nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy-két oktató utazik-e Ózdra vagy Sátoraljaújhelyre, avagy 30-50 hallgató utazik Miskolcra.

- Hamarosan meghúzzák a felsőoktatási ponthatárokat, kiderül, mennyi új hallgatója lesz a Miskolci Egyetemnek. Hogyan lehet a nem túl kedvező demográfiai helyzet és az intézmények közötti erős verseny közepette megtartani a hallgatói létszámot? Milyen innovatív megoldásokkal, vonzerővel rendelkezik a miskolci felsőoktatási intézmény, ami a versenytársak elé helyezi?

- Rektori tevékenységem első évében, 2014-ben 2452 hallgatót vettünk fel, így bázisként ez a kiindulópont. Akkoriban 2039 fő volt a negyedik próbakör eredménye, így ehhez igazodva érdemes a kérdést vizsgálni. 2015 szeptemberében a felvett hallgatók létszáma 2473 fő volt, a negyedik próbakör eredménye pedig 2047. 2016 szeptemberében a felvett hallgatók létszáma 2602 fő volt, a negyedik próbakör eredménye pedig 2209. Most, 2017-ben még nincs végeredmény, de az biztosra vehető, hogy tavalyhoz és tavalyelőtthöz hasonlón ismét növekedni fog a felvett hallgatók száma, ugyanis a negyedik próbakör eredménye 2263 fő, vagyis 54 fővel több, mint ahány hallgatót tavaly vettünk föl. E számadatokhoz hozzátartozik az a tendencia, hogy a magyar középiskolákban évről évre kevesebben érettségiznek, évről évre kevesebben jelentkeznek egyetemekre. Ez évben például a tavalyi 111 000 főhöz képest 5 %-kal kevesebb, 106 000 fő nyújtott be jelentkezési lapot a különböző egyetemekre. Összességében tehát az országban tapasztalható demográfiai hullámvölgy ellenére a Miskolci Egyetem évről évre növeli az első éves hallgatói számát, az Ön által említett kétségkívül erős verseny közepette is. Ehhez mindenekelőtt sok munkára, jelentős anyagi és szellemi erőforrásokra és kreativitásra volt szükség. Ilyen kreatív megoldás például az Ökumenikus Nyíltnap, a Lányok Napja, az Ásványbörze, a Kutatók Éjszakája, a Miskolci Egyetemi Napok., valamint tájékoztatás a „Selmeci hagyományok” ápolásáról. Ezek a megoldások hitünk szerint a versenytársak elé helyezik a Miskolci Egyetemet, ezért nem csökkent az egyetem vonzereje az elmúlt években sem.

- Reményeik szerint milyen egyetem várja a ciklus végén az ide jelentkezőket? Mik lesznek a Miskolci Egyetem „hívószavai” a 2020-as évek elején?

A 2020-as évekre – mint jeleztem – felépül az Innovatív Tudásváros. Ennek „hívó szavai” lehetnek a "legszebb campus", a "legzöldebb egyetem", az "igazi universitas" valamint a "Egyetemváros – a város egyeteme".