Február második hetének keddjén tartják minden évben a biztonságos internet napját. Az esemény célja, hogy ezen a nemzetközi napon felhívják a szélesebb közönség, de főleg a fiatalok figyelmét a mobiltelefonok és online technológiák tudatosabb és biztonságosabb használatára.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya Miskolc Önkormányzatával együttműködve, középiskolás diákok részére szervezett mentorképző szakmai fórumot kedden délelőtt. Csemáné Váradi Erika, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense az online erőszakról (cyberbullying, sexting) tartott előadást a jelenlévő középiskolásoknak, míg Szűcs Gergely rendőr főtörzsőrmester bűnügyi szemszögből vizsgálta meg az internet veszélyeit, és védekezési lehetőségekre adott példát.

Csemáné Váradi Erika elmondta, hogy a gyermekkorúakat és a fiatalkorúakat is fokozottan védi számos nemzetközi egyezmény, illetve Magyarországon is mindazok a jogszabályok, amelyek ennek a terülnek a működését lefedik. A büntető törvénykönyv védelmet jelent a fiatalkorúakkal és gyermekkorúakkal szemben megvalósított online zaklatás vagy cyber megfélemlítés, illetve ennek egy sajátos formája, a sexting jelenségével kapcsolatosan is.

Minden esetben büntetőjogi jogkövetkezménnyel jár az, amikor a gyerekek magukról a másik fél kérésére vagy nyomásának eleget téve különféle erotikus tartalmú képeket vagy videókat küldenek, és ezzel visszaél a másik fél. - A problémát azonban nem az jelenti, hogy a jogszabályi háttér ne lenne adott, hanem sokkal inkább az, hogy ez mennyire kerül napvilágra, illetve ezek az esetek mennyire válnak ismertté – nyomatékosította Csemáné Váradi Erika.

Hozzátette, a magyarországi kutatások egyértelműen azt igazolják, hogy az ilyen típusú zaklatásnak kitett fiatalok nagy része egyáltalán nem kér segítséget. Az áldozatoknak körülbelül a fele az, aki egyáltalán valakihez fordul egy ilyen probléma esetén, és ez is elsősorban a kortárs csoportot jelenti. Esetleg megpróbálnak valamilyen módon védekezni a támadásokkal szemben, de hatható segítséget csak minden tízedik gyerek kér. Azoknak az aránya, akik kapnak is segítséget, pedig még rosszabb. Számos esetben ugyanis a közvetlen környezet válasza a gyerek hibáztatása: egyszerűen azt mondják, hogy ő az, aki tehet arról, hogy ilyen szituációba került.

Gyakran választják azt a megoldást, hogy – amennyiben az ismert – megbüntetik a másik felet: intőt adnak neki vagy egyéb szankciót alkalmaznak vele szemben az iskolában. Ez azonban nem jelent valódi megoldást a problémára, hiszen mind az elkövetői, mind az áldozati oldal tekintetében számos olyan pszichés és egyéb gond marad fönn, aminek a kezelésére így nem kerül sor – hangsúlyozta Csemáné Váradi Erika.

Fecske Fanni Nelli, a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnáziumból érkezett a fórumra. Az internetet főleg kommunikációra használja, többnyire a barátaival tartja a kapcsolatot, de hasznosnak találja tanuláskor is, hiszen az interneten majdnem minden fent van, és sok mindent meg tud keresni. Őt még nem érte internetes támadás, de a baráti körében volt már rá példa.  – Egy barátnőmet zaklatta egy srác. Irkált neki, próbált vele kapcsolatot teremteni, aztán már képeket is küldözgetett. Barátnőmnek ez nem tetszett, rendőrséghez fordult, hivatalos útra terelték az ügyet – tudtuk meg a diáktól.

Dudás Péter rendőr alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési osztályvezetője arról tájékoztatta portálunkat, hogy az internetes zaklatás terén leginkább az jellemző, hogy a fiatalok megsértődnek egy társukra, és bosszúból lejáratják őt. Gyakran hamis információkat terjesztenek az interneten, vagy egyszerűen belépnek társuk jelszavával a közösségi média felületükre, és az ő nevében mondják el azt, amit a visszaélő fél akar elmondani egy harmadik félről.  – Ezek az adatok a technikának köszönhetően ma már visszakereshetőek, így ha sziszifuszi eljárásban is, de ki lehet deríteni, hogy ki volt az elkövető – tette hozzá az alezredes.

A mentorképző szakmai fórumot bemutatva a rendőr alezredes a kortársképzés fontosságát hangsúlyozta. – Kértük, hogy minden középiskolából jöjjenek el fiatalok, és majd mondják el a társaiknak, amit itt hallottak és tapasztaltak. Ha ez a száz fiatal, aki itt van, visszamegy az iskolájába, és elmondja még kétszáznak, már elértük a célunkat – vélekedett Dudás Péter.