A kiterjedt raktártelep épületei a műszaki kiszolgáló létesítményekkel együtt 682 hektáron terülnek el, csaknem 88 ezer tonna különféle lőszert tárolnak ott, lőfegyverekhez szükséges muníciótól kezdve mindenfajta rakétákig.

Az első robbanások hajnali fél négy tájban történtek. A településen a környékbeli házak ablakai betörtek, a csillárok kilengtek a detonációk következtében. A robbanások nyomán a raktárakban tűz ütött ki, a láng- és füstoszlopok kilométerekre ellátszanak. Az ukrán hadsereg vezérkarának tájékoztatása szerint másodpercenként két-három robbanás történik. 

Icsnya településen pánik tört ki, volt, aki gyalog menekült a városból. Közben a hatóságok rövid időn belül megkezdték a környéken lakók kimenekítését buszokkal, körülbelül három óra alatt 3-5 kilométeres körzetből mintegy 12 ezer embert evakuáltak. Icsnyát gyakorlatilag már mindenki elhagyta. Helyszíni beszámolók szerint lövedékek csapódtak be a településen, házak omlottak be, gyulladtak ki.

Füstmérgezés gyanújával közel 60 ember fordult orvoshoz.

A raktár veszélyeztetett területnek nyilvánított 16 kilométeres körzetében mintegy 30 település található, ahonnan összesen csaknem 20 ezer embert kell ideiglenesen kiköltöztetni. A környékbeli utakat és vasútvonalakat lezárták, légtérzárlatot rendeltek el. A hatóságok Csernyihiv terület egészén korlátozó intézkedéseket rendeltek el, így a terület határvidékén is, amely Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos.

Petro Porosenko ukrán elnök összehívta az erőszakszervezetek vezetőit, és arra utasította a kormányt, hogy nyújtson segítséget a kiköltöztetett környékbeli lakosoknak. Volodimir Hrojszman miniszterelnök a helyszínre utazott.

A hatóságok „szolgálati személy súlyos következményekkel járó gondatlansága” címén indítottak nyomozást.

A fegyveres erők vezérkara szerint viszont a legvalószínűbb, hogy diverzió történt. Rogyion Timosenko helyettes vezérkari főnök kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy négy különböző helyen történt robbanás a lőszerraktár területén, ezt követően ütött ki a tűz. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sem zárja ki, hogy diverzió történt, emiatt központi apparátusának nyomozócsoportja és vezetősége is a helyszínre utazott. 

Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter is Moszkvát vádolta meg a lőszerraktár felrobbantásával. „Mi a közös a dnyeszter-melléki, a georgiai, a kelet-ukrajnai háborúban, a Krím elfoglalásában, Szíria megsemmisítésében, a londoni, kijevi, salisbury-i gyilkosságokban, a Hollandiában, Ukrajnában végrehajtott hackertámadásokban, világszerte a választásokba történt beavatkozásokban és az ukrajnai lőszerraktár-robbanásokban? A válasz: Oroszország, Moszkva, a Kreml” – írta Facebook-bejegyzésében.

Az UNIAN hírügynökség megszólaltatott kedden egy, katonai kérdésekre szakosodott újságírót, Jurij Butuszovot, akik ugyancsak azon a véleményen van, hogy az icsnyai eset is orosz diverzánsakció lehetett. Szerinte Oroszország központi utasításra semmisíti meg Ukrajna lőszertartalékát. Butuszov már tavaly szeptemberben, a kalinyivkai tűzvész után arra figyelmeztetett, hogy az orosz határhoz legközelebb fekvő incsnyai raktárak is veszélyben vannak. Az újságíró értesülése szerint nagy kaliberű 120, 122, 125 milliméteres nehéztüzérségi lövedékek semmisültek meg, éppúgy mint a kalinyivkai robbanásban.

A közelmúltban többször pusztított tűzvész ukrajnai lőszerraktárakban. Tavaly márciusban a harkivi Balaklija melletti lőszerraktárak égtek le. Egy ember meghalt, öten megsérültek. Az ott tárolt muníció 70 százaléka megsemmisült, mintegy húszezer embert telepítettek ki a környékről. Jurij Lucenko főügyész akkoriban bejelentette, a vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy diverzáns akció történt, Oroszország területéről érkezett pilóta nélküli repülőgép dobott le a raktár területére úgynevezett termobarikus, a célpont köré gyúlékony folyadékot fecskendező robbanóeszközöket.

Tavaly szeptemberben a Kijevtől mintegy 240 kilométerre délnyugatra fekvő, Vinnicja megyei Kalinyivka településénél lévő lőszerraktárban történt nagy erejű robbanás, majd hatalmas tűz ütött ki. Ketten megsérültek. A környékbeli falvakból 30 ezer embert evakuáltak. A raktárakban Szmercs, Uragan és Grad típusú rakéta-sorozatvetőkhöz használt rakétákat is tároltak. A muníció harmada semmisült meg. A katonai ügyészség azt az esetet is diverziónak minősítette. Jurij Birjukov elnöki tanácsadó azt állította, hogy ezt az akcióit is drón segítségével hajtották végre.

(Kinti képünk csak illusztráció!)