Képgaléria! Fotó: Beregi László

"Minden egér szereti a sajtot" – ez nem pusztán egy kijelentés, hanem a miskolci teátrum egyik műsoron lévő darabja. A színészek vasárnap délelőtt az Erzsébet téren megrendezett Miskolci Termelői Napon részleteket adtak elő a mesejátékból, a kicsik legnagyobb örömére. A  gyerekeket szórakoztatta a Galiba Társulat is - ők Lúdas Matyi történetét adták elő - s volt állatsimogató is.

Egy babakocsit toló anyuka úgy nyilatkozott, egyéves csemetéje annyira élvezte az előadást, hogy szinte el is fáradt a nagy koncentrálásban. – Nagyon örülök, hogy Miskolcon ilyen igényes, színvonalas rendezvény van – mondta a harmincnégy éves Falucskai Mónika, aki sokszor sétál ki a vásárba, és rendszeresen vásárol a finom portékákból is.

A piacot lassan két és fél éve szervezik meg minden hónap harmadik vasárnapján, ezúttal Tállya volt a vendégtelepülés. Kovács Júlia őstermelő szerint remek a miskolci vásár. – Én máshol is járok az országban, és bizton állíthatom: a miskolci piac sokkal jobb, mint a többi hasonló. Itt csak őstermelők vannak, a kínálat arra ösztönzi a vásárlókat, hogy egészségesen éljenek, ne a multik termékeit vásárolják – nyilatkozta a tállyai árus. – Mi a diónkat, a borunkat és a világon egyedülálló tállyai úri hímzést hoztuk el megmutatni a miskolci közönségnek – mutatta egyebek mellett az öt évig készülő terítőket, amelyekben arany fonál is volt.

Az Aranykalász Tésztaüzem tulajdonosa a hevesi Átányból érkezett. – Számos vásárban megfordulunk, de Miskolcra, ha esik, ha fúj, mindig érdemes eljönni. Itt nagy piac van, kialakult a vevőkörünk, nagyon szeretjük – mondta el Jámbor Dénesné, aki bemutatva saját kézi készítésű tésztáját, a "nagytáblás lebbencset", amely két évvel ezelőtt különdíjat nyert az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron.

A Miskolci Termelői Napon még ökológiai gazdaságból származó bort is kínált Sándor Zsolt borász. – Van egy alapvető késztetés az emberben, hogy lehetőleg ne ártson se a természetnek, sem pedig önmagának. Az, hogy egy termelő ne használjon ártalmas szereket, a skandináv országokban már bevett szokás, reméljük, nálunk is meghonosodik – emelte ki.

Mint megtudtuk, nemcsak az egerek szeretik a sajtot: vannak olyan visszatérő vásárlók is, akik kifejezetten a sajtárust keresik, minden hónap harmadik vasárnapján az Erzsébet téren. – Ragaszkodom a sajtgyártóhoz és a sajtjához is, ami szerintem viszi a prímet – mondta el Oláh János, negyvennégy éves hegesztő. – Igazi termelő, ő maga gondozza az állatokat is, amelyek tejéből a sajt készül. Szinte már baráti kapcsolatban vagyunk, jártunk a műhelyében is – tette hozzá a vásárló.

Számos más látványosságot is kínált a novemberi termelői piac - még kovácsműhely is volt, ahol mesterségbemutatót tartottak. Berindza Andrásnak ez tetszett a legjobban. – Jó volt nézni, ahogyan a mester dolgozott – nyilatkozta. – Én még soha nem voltam itt, Szikszón élek. Nagyon jól érzem magam, már vettem egy mézeskalácsot is – mondta a tizenhét éves tanuló.

Sütő Imréné a barátnőjével jár ki a piacra, ők a zöldségeket szeretik a legjobban. – Megvesszük a sajtot, a húst, a szörpöt is itt, de a legfontosabb a zöldség, mert az aztán igazán finom – mondta el portálunknak. – Korábban voltak pékáruk is, mostanában ezek elmaradnak, hiányoljuk is – nyilatkozta a hatvankét éves nyugdíjas.

Garbóczi Zsuzsanna azt emelte ki, mennyire finom volt a pite, amit legutóbb  osztogattak. - Most találtam sajttortát, ki nem hagynám, hogy megkóstoljam. Az utolsó pillanatban vettem belőle, szinte már elkapkodták, annyian vannak ma – hangoztatta az ötvenegy éves adminisztrátor. – Én úgy érzem, kezd már kicsi már ez a hely a termelői napnak – vélekedett.